Területi munkamegosztás: A munkafolyamat térbeli tagolása aszerint, hogy egyazon munkafolyamat összetartozó részeit, vagy egymást ki­egészítÅ‘ munkafolyamatokat, tevékenységi köröket egymástól elkülö­nített, vagy elkülönülÅ‘ helyen végzik. Három típusát különböztetjük meg: 1. munkafázisok térbeli munkamegosztása: ahol egy egységes összetartozó, de fázisokra felbontható konkrét munkafolyamatot térben megosztanak, egymástól elkülönítenek. Az elkülönítést számos tényezÅ‘ idézheti elÅ‘: földrajzi adottságok, épületek jellege, telek nagy­sága stb. A néprajz számára azok az esetek a legfontosabbak, ame­lyeknél a helyi hagyományok játszanak szerepet (pl. a szüretelés, bor­készítés helyének egysége vagy elkülönülése; az Alföld nagy részén a leszedett szÅ‘lÅ‘t hazaszállítják és az udvaron, a háznál vagy a tanyán, s nem a szÅ‘lÅ‘ben préselik ki). - 2. Ãœzemegységek közötti munkamegosztás: egy üzem, gazdaság térben egymástól elkülönülÅ‘ komplex egységekbÅ‘l áll, s az egyes üzemek között a munka térben is meg­oszlik. (—>üzemszervezet.) Pl. beltelek-kert-szántóföld vagy beltelek (lakóházzal, gazdaági épületekkel), - juhtartó gazdaság legelÅ‘vel, építménnyel. Az egyes egységeknek általában állandósult személyzete van, részirányító szerepkörrel (fiúk a kertben az állatokat gondozzák, gazda bent lakik a házban, de ö irányít). - 3. táji munkamegosztás: a táj geográfiai adottságai bizonyos tevékenységeket egyes vidékekrÅ‘l kizárnak, másokon ugyanaz elÅ‘nyös módon művelhetÅ‘. A tájak között így munkamegosztás jön létre, s csere útján egészítik ki egymás tevékenységét. Pl. É-Mo.-n és az A. között. - Irod: Útmutató a palócok munkaszervezetének kutatásához (Eger, 1970); Paládi Kovács Attila: MésH (1967), Bulla Béla-Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza (Bp., 1948).