Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Ezt hallania kell!

Bakator Szabad Bál

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Bakator Szabad Bál és lemezbemutató koncert Debrecenben

Az év első Szabad Bálját tartotta lemezbemutató koncerttel egybekötve a Bakator zenekar 2012. január 28-án Debrecenben. Azoknak, akik nem lehettek jelen, íme egy kis ízelítő a banda muzsikájából:

Módosítás dátuma: 2012. január 30. hétfő, 18:51
 

Megjelent a Szegény ember bőrpuskája c. könyv és cd

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Szegény ember bőrpuskája

- székely pajzánságok és cifra történetek -

Sebestyén István"Sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat, és azok sajátos kifejezésmódját.

A bukovinai székely Sebestyén István e kevesek közül való. Ráadásul nem csak énekelni tud szépen az Andrásfalváról elszármazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek leszármazottja, hanem kiváló mesemondó is! Pedig gyermekkorában az ő szülei generációjának nem sok örömben volt része. S hogy hogyan kerültek a székelyek Bukovinába és onnan a Dunántúlra? Úgy, hogy Mária Terézia uralkodása alatt az osztrákok erőszakos határőrség szervezése ellen felszólaló szabad székelyek tiltakozását az osztrák katonaság vérengzéssel torolta meg. A székelyek a további vérengzés elől tömegével menekültek ki előbb Moldvába, majd Bukovinába, ahol letelepedtek, és öt új falut alapítottak.

Bő kétszáz év múlva a népesség egy részét a magyar állam az Al-Duna mellé telepítette, végleges Magyarországra telepítésükre pedig 1940-ben került sor. Alig telepedtek le azonban Bácskában, az új otthon helyszínét is elérte a második világháború, így onnan továbbküldték őket a Dunántúlra. Nem könnyen hagyták el saját javaikat, főleg pedig nehéz szívvel foglalták el a kitelepített németek, horvátok házait. Mindezeket politikailag nehéz, beszolgáltatásokkal terhes hazai viszonyok nehezítették. A nehéz időkön átsegítette őket hitük, tisztességük, a hagyományok tisztelete és az éneklés. Erőt adtak a gyöngyszemnek beillő, dallamban, szövegben egyaránt veretes keservesek, az istenes énekek, a vidámságot sugalló kedves táncdallamok, a nehéz helyzetet sokféle öniróniával megoldó, bőséges humorral megáldott mesék, és egyéb történetek, melyeket Sebestyén István hagyomány iránti fogékonysága máig megőrzött. S bár valóban egyre fogy az idős generáció, amely még az eredeti bukovinai székely nyelvjárást, dallamvilágot, életformát és gondolkodásmódot hozta magával, Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását."

Írja Tari Lujza népzenekutató Sebestyén István legújabb könyve s cd-je kapcsán az előadóművész honlapján: MEGTEKINTEM

Módosítás dátuma: 2012. január 27. péntek, 11:49 Bővebben...
 

Bemutatkozik a Bürkös zenekar

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Bürkös Zenekar

Bürkös zenekar stúdiómunka közbenA Bürkös Zenekar 1998-ban alakult Nagykállóban.

Tagjai fiatal népzenészek, akik élethivatásuknak tekintik a magyar autentikus népzene megőrzését, továbbítását.

A Felső-Tisza-vidék több néptáncegyüttesének kísérő zenekaraként dolgoznak, mindemellett önálló koncertműsorokkal örvendeztetik meg a hazai és külföldi hallgatóságot.

2008-ban Nagykálló városa a Nagykálló Kultúrájáért Díjban részesítette őket.

2010-ben jelent meg első önálló albumuk Fogadd tőlünk örök Atyánk címmel, mely a szűkebb hazájuk, A Felső-Tisza-vidék zenei anyagát mutatja be.

2011 mérföldkő volt  a zenekar életében, ugyanis ebben az évben jelent meg második nagylemezük egy könyv méltó mellékleteként, melyet a Pergő Hagyományőrző Műhely keretein belül mint "műhelytagok" jelentettek meg, Címerünk a magyar szürke címmel.

A könyv bemutatja a Magyar szürke tradicionális szarvasmarha fajtát, a lemez pedig ízelítőt ad Nagy Magyarország gulyásnótáiból.

2013-ban Ezt a kerek erdőt járom én címmel jelent meg harmadik, 2014-ben pedig Őseimről maradt címmel negyedik nagylemezük.

Módosítás dátuma: 2016. október 08. szombat, 09:03 Bővebben...