Szegény ember bőrpuskája
- székely pajzánságok és cifra történetek -
"Sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre
kevesebben vannak, akik gyermekkortól természetes formában, a
legnemesebb anyanyelvként sajátították el a népdalokat, és azok sajátos
kifejezésmódját.
A bukovinai székely Sebestyén István
e kevesek közül való. Ráadásul nem csak énekelni tud szépen az
Andrásfalváról elszármazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek
leszármazottja, hanem kiváló mesemondó is! Pedig gyermekkorában az ő
szülei generációjának nem sok örömben volt része. S hogy hogyan kerültek
a székelyek Bukovinába és onnan a Dunántúlra? Úgy, hogy Mária Terézia
uralkodása alatt az osztrákok erőszakos határőrség szervezése ellen
felszólaló szabad székelyek tiltakozását az osztrák katonaság
vérengzéssel torolta meg. A székelyek a további vérengzés elől tömegével
menekültek ki előbb Moldvába, majd Bukovinába, ahol letelepedtek, és öt
új falut alapítottak.
Bő kétszáz év múlva a népesség egy részét a
magyar állam az Al-Duna mellé telepítette, végleges Magyarországra
telepítésükre pedig 1940-ben került sor. Alig telepedtek le azonban
Bácskában, az új otthon helyszínét is elérte a második világháború, így
onnan továbbküldték őket a Dunántúlra. Nem könnyen hagyták el saját
javaikat, főleg pedig nehéz szívvel foglalták el a kitelepített németek,
horvátok házait. Mindezeket politikailag nehéz, beszolgáltatásokkal
terhes hazai viszonyok nehezítették. A nehéz időkön átsegítette őket
hitük, tisztességük, a hagyományok tisztelete és az éneklés. Erőt adtak a
gyöngyszemnek beillő, dallamban, szövegben egyaránt veretes keservesek,
az istenes énekek, a vidámságot sugalló kedves táncdallamok, a nehéz
helyzetet sokféle öniróniával megoldó, bőséges humorral megáldott mesék,
és egyéb történetek, melyeket Sebestyén István
hagyomány iránti fogékonysága máig megőrzött. S bár valóban egyre fogy
az idős generáció, amely még az eredeti bukovinai székely nyelvjárást,
dallamvilágot, életformát és gondolkodásmódot hozta magával, Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását."
Írja Tari Lujza népzenekutató Sebestyén István legújabb könyve s cd-je kapcsán az előadóművész honlapján: MEGTEKINTEM