Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

„VESZETT DARU”

E-mail Nyomtatás PDF

„Veszett Daru”

Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

Id Daru Sándor 1930-as évekFüzesgyarmat Békés megye északi részén található. Az egykori két, egymás­sal összeköttetésben álló mocsárterületet - a Kis- és a Nagysárrétet - elválasztó erekkel, fokokkal és időszakos vízfolyásokkal szabdalt szárazulatra települt. Az el­ső írott forrás, ami lakott helyként említi, a váradi regestrum.[1] A falu lakossága többször, a török időkben és a Rákóczi-szabadságharc alatt is jelentősen lecsökkent, 1711 után népessége folyamatos gyarapodásnak indult.[2] Az egykori Sárrét települése­it, köztük Füzesgyarmatot is nagyfokú földrajzi-ökológiai determinizmus jellemez­te. Az 1854-ben megkezdett vízrendezési munkák a XIX. század végére teljesen megváltoztatták a táj korábbi arculatát, s ez fellazította a népi életforma teljességére kiható földrajzi-vízrajzi meghatározottságot.[3] A térség folyószabályozások előtti gazdálkodását erőteljesen jellemezte az ősfoglalkozások: a pásztorkodás, vadászat, halászat, pákászat viszonylag nagy aránya.[4]

A település első részletes leírását Gacsári István református prédikátor kró­nikája adja. A lakosság összetételét így jellemzi: „... Vallásokra nézve általán fogva Reformátusok, vagy Helvétziai vallást követők... csak kevesen vágynak nemesek, mind öszve is, mint egy 4, vagy 5 família... állapotokra, vagy életek módjára néz­ve, többnyire földmívelők, kik szántás, vetés, marha, s juh tartás, szőllő mívelés, és nádvágás által keresik élelmüket.”[5] Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában ezt olvashatjuk: „Lakosai igen vagyonosok, sok magyar juhot s birkát, sertést, s hí­res szépségű szarvasmarhát tenyésztenek...”[6]

Módosítás dátuma: 2014. október 23. csütörtök, 15:10 Bővebben...
 

1956 az Érmelléken

E-mail Nyomtatás PDF

1956 az Érmelléken

(Sass Kálmán, Balaskó Vilmos és Dr. Andrássy Ernő szerepe az érmihályfalvi események tükrében)

Érmelléki szolidaritás

A lengyelországi, kelet-németországi, majd a magyarországi 1956-os forradalom rést ütött a kommunista zsarnokságon. A félelem keltette terrorintézkedéseknek sok tízezer ártatlan, békés ember esett áldozatául: értelmiségiek, mesteremberek, földművesek, katonai vezetők, férfiak, asszonyok, idősek és fiatalok. Romániában politikai összeesküvéssel, rendszerellenes izgatással, államellenes szervezkedéssel és hazaárulással vádolták az elhurcoltakat. A magyarságra ráadásul az önálló Erdély megalakítására való felbujtás vádját is igyekeztek rábizonyítani. Súlyos vádakat koholtak olyan emberek ellen, akikre méltó tisztelettel nézett fel mindenki.
Az 1956. október 23-ai budapesti események hallatán egyfajta reménység lett úrrá az érmelléki magyarságon: hátha a forradalom hullámai átcsapnak Romániába, hátha itt is enyhül a diktatúra szorítása.
1956. október 28-án az érmihályfalvi postás egy magyar nyelvű felhívásra bukkant, melyben ez volt olvasható. „Magyar és román testvérek! Velünk közös harcban vívjuk ki a függetlenséget! Ne egyetek több puliszkát, ne higgyetek a hazug híreknek! Budapest a miénk!” A később nyilvánosságra hozott titkos jelentések alapján tudjuk, hogy a határmenti magyar falvakban a parasztok nagy mennyiségben vásárolták fel az olajat, cukrot, petróleumot, mert az a hír járta, hogy a Partiumban is „hasonló lesz a helyzet, mint Magyarországon”. 1956. október 28-án este Érmihályfalván több, kézzel írott röplapot is találtak még, amelyek azt hirdették, hogy Erdély újra az anyaországhoz fog tartozni. Ennek hamar híre ment, így a román államvédelem megkezdte a kivizsgálásokat. A határmenti falvakban egyfajta szükségállapot uralkodott. Gheorghiu Dej kommunista diktatúrája mindent elkövetett, hogy a forradalom eszméi nehogy megfékezhetetlen méreteket öltsenek, lángba borítva az országot. Természetesen a szervezkedési kísérletek száma megnövekedett. A falakon, kerítéseken, a közintézményeken megjelentek a szocialista rendszert bíráló és elitélő, valamint a magyarországi forradalommal szolidarizáló és Nagy Imrét éltető feliratok.
A román hatalom, illetve a pártaktivisták körében úrrá lett pánik igazolja, hogy ott is veszélyt szimatoltak, ahol az emberek rezignáltan követték a rájuk zúduló szabályokat. 1959. július 17-én, egy bukaresti látogatás alkalmával, Kállai Gyulának, az egyik magyar pártvezérnek, Nicolae Ceauşescu, későbbi román diktátor, kertelés nélkül kijelentette:

„Bennünk nincs semmiféle szentimentalizmus (…) és úgy gondoljuk, hogy nem kell azt kérdeznünk, hogy mit szólna a reakció, hanem együttesen oda kell ütnünk.”

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 24. péntek, 09:42 Bővebben...
 

Október 22. Kordula és Szevérus napja

E-mail Nyomtatás PDF

Október 22. Kordula és Szevérus napja

Kordula egy a Tizenegyezer Szűz közül, aki a legenda szerint a hajóban rejtőzött, amikor társait kivégezték. Másnap azonban önként jelentkezett a vértanúságra. Hajóval a kezében szokták ábrázolni. Tisztelete egy apáca (reclusa) látomása nyomán a X. századtól kezdve bontakozik főleg a Rajnavidéken.

Egy szűz pedig, kinek neve vele Kordula, féltében egy hajóban azon éjjel elrejtezett vala, de maga másnap ő jó akaratjával kijelenté magát és mártiromságnak koronáját vevé Istenül. De hogy ez szűznek ünnepét nem illenéjék az egyéb szűzekkel, azért, hogy az egyéb szűzekkel nem martizáltatott vóna. Ez Szent Kordula sok idő elmúlván, ott nagy Kolóniában egy kűfalban rakott penitenciatartó asszonyembernek megjelenék, parancsolván, hogy ez szüzek ünnepe után másodnapon ünnepén es üljék. Ez mártíromságát kedig szenvedék az megmondott szent szüzek Urunk Jézus Krisztusnak születése után 452. esztendőben. Amen.

Hazai patrociniumáról nem tudunk, hajdani tiszteletéről mégis tanúskodik Németlipcse (Deutsch Liptsch, Partizánská Lupča) szárnyasoltárának (1450) táblaképe, amely éppen Orsolya társaságában ábrázolja.

Kordula nevének, emlékezetének a későbbi magyar jámborságban teljesen nyoma vész, csak egyetlen, nyilván naptári terminusból származó népi regula fűződik hozzá: a zalaszentbalázsiak először Orsolya, vagy Kordula napján fűtenek be pozdorjával a cserépkályhába.

 Szevérus a IV. században, Ravennában élt. Takácsként kereste kenyerét. Amikor a püspök meghalt, a legenda szerint galamb szállott a fejére, ezért őt választották püspökké. Ekkor felesége és leánya kolostorba vonult. Hamarabb meghaltak a püspöknél, közös sírba temették őket. A legenda úgy mondja, hogy Szevérus elmondván miséjét, élve ment le közéjük a megnyílt sírba. Szavára a halottak középen adtak neki helyet. Ezután ő is kiadta lelkét. Ereklyéi hosszú viszontagság után Erfurt városába, a szövőipar egyik jelentős középkori székhelyére kerültek. A tiszteletére szentelt székesegyház európai rangú műemlék.

Bővebben...
 

Október 21. Orsolya napja

E-mail Nyomtatás PDF

Október 21. Orsolya napja

Orsolya és a Tizenegyezer Szűz, másként Virgines Colonienses, Kölner Mägde, azaz Kölni Leányzók legendája egyike a középkor legköltőibb, mesei szépségű olvasmányainak, amely főleg Északnak szakrális művészetét is elragadó alkotásokra ihlette. Köln (Colonia) egyik védőszentje.

Temesvári Pelbárt szövegét követve, az Érdy-kódex (1514) legendája elmondja, hogy Orsolya Britannia keresztény királyának volt szép; jámbor, okos leánya, aki szűzi életre szánta magát. Ursula, azaz „medvécske” neve nyilván még totemisztikus eredetű. A legenda szerint azonban azért választották szülei, hogy amint Dávid király a nagy medvén, úgy győzedelmeskedjék ő is az ördögön.

Anglia pogány királya hallva a leányról, megkérte fia számára. Orsolya ahhoz ragaszkodott, hogy az királyfiú ő atyjával tíz szépségű szüzeket küldenének neki nyájasságára és mindenik mellé ezer-ezer szüzeket győjtenének. Annak utána szöröznének hajókat az tengörre, hogy három esztendég a szűzekkel az tengeren járván tisztölhetné és szentölhetné meg az ő szüzességét, és hogy az három esztendő alatt az királynak fia megkeresztölködnék, és az szent hitöt megtanulná.

Orsolya abban reménykedett, hogy kérését nem tudják teljesíteni. A pogány király mégis összegyűjti a lányokat és Orsolyához küldi, sőt mindenfelől azért hallván Úristennek malasztját, sietnek vala egyesülni a szent seregköz paraszt urak, egyházi népek. És aki keresztyén nem volt volna, azonnal kész vala megkeresztölködni. Mikoron azért mind egybegyűltenek volna, kelének az tengörre, és eredének Rómában. Hogy kedég nagy Koloniában jutottanak volna, neki jelenék Istennek angyala Szűz Szent Ursola asszonynak és megjelenté őneki, hogy mikoron teljes számmal megtérvén, esetég odajutnának, mártíromságnak koronáját veendők volnának. Mikoron azért az szent angyalnak igazgatása miatt bejutottak volna Rómában, Szent Ciriacus pápa nagy eremmel és tisztességgel fogadá őket… És azon éjjel álmában megjelenté az jámbor pápának, hogy őneki es velök kellene mártíromságot szenvedni.

Módosítás dátuma: 2012. október 21. vasárnap, 11:56 Bővebben...
 

Október 20. Vendel napja

E-mail Nyomtatás PDF

Október 20. Vendel napja

Szent Vendel tiszteletére emeltette Seres András és neje Erzsébet, 1826-ban Ipolyságon. 2011. Kürtössy Péter fotójaAz egyház a Vendel legenda szerint a VII. századi ír királyfi emlékét ülte meg okt. 20-án. A királyfi Rómába zarándokolt, ahol remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött és annak a nyáját őrizte. A legenda adott alapot arra, hogy a pásztorok védőszentjévé választották. Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat.

Vendel, Tiszapüspökiben Vendelénusz, a Schwäbische Türkei németségének ajkán Vendelini, Vendilini, a jószágtartó gazdák, továbbá pásztorok, főleg juhászok védőszentje. Legendája szerint ír. Selzer szerint frank származású. Csak a mesébe hajló hagyomány teszi meg királyfinak: Rómába zarándokolt, majd a Rajna-vidéken remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt állítólag apátként halt meg a VII. század legelején. Ereklyéit St. Wendelin városa, egyúttal híres búcsújáróhely, a Saar-vidék szakrális súlypontja őrzi.

Wolfgang Jacobeit szerint Vendel az idők során lett a táj helyi védőszentjéből a jószágnak és pásztoroknak patrónusa. Régi attribútumát, a zarándokbotot a hívek és nyomukban az ikonográfiai ábrázolások pásztorbotnak értelmezték, megfelelő legendát is költvén hozzá.

Vendel tisztelete hazánkban csak a XVIII. században bukkan föl a délnémet barokk hatására, közvetlenül pedig Padányi Bíró Márton (1696 – 1763) veszprémi püspök kezdeményezésére, aki mindjárt említendő könyvében megjegyzi, hogy „nem igen régen érkezett Országunkba”. Kultusza talán a nyugati birkafajták meghonosításával is összefügg, amelyeknek eleinte bevándorolt pásztoraik is voltak. Kétségtelen az is, hogy a Mariahilf mellett éppen Vendel a század hazai német paraszt kolonizációjának legjellegzetesebb patrónusa, szimbolikus útitársa. Ezt a Schmidt és Koppers iskolájához tartozó Selzer is jogosan hangsúlyozza.

Vendel a magunk ismeretei szerint Lénárddal együtt először azon a fogadalmi képen látható, amelyet Kőszeg katolikus polgársága az 1746. évi jószágvész idején a röjti csodatevő Szűzanyának ajánlott föl. Korai Vendelnek a gutaházi Cicelle-templomban látható barokk képe is: amíg a szent imádkozik, a nyájat angyal őrzi.

Padányi Bíró Mártonnak Vendelről írott, németből törzsökös magyar szellemben átdolgozott életrajza elmondja, hogy a vendely a mi Magyar nyelvünkön olly hitván alá-való közönséges faedény, mellyben vajat, túrót, vagy sajtot szoktak a marhás nagy juhos Gazdán és Gazda-asszonyon tartani. Minden ember Szent Jóbnak ama mondása szerént: nem úgy fejnél-e engemet, mint a tejet és nem úgy óltottál-e meg, mint a sajtot? (Jób 10,10). Illyen vendely, illyen hitván, büdös, és utálatos edény az ember.

Szent Wendely is, aki olly sok esztendőkig Fejőgulyás és Juhász vala, illyen alá-való hitván vendely edénynek tartotta, állította magát lenni és ennyire megvettetvén, s meg-alázván magát, talán még a neve-is, hogy tudniillik Wendelynek neveztessék, innen vehette eredetit.

Módosítás dátuma: 2012. november 02. péntek, 08:47 Bővebben...
 

Mitől szitások a sződiek?

E-mail Nyomtatás PDF

Mitől szitások a sződiek?

A fotóra kattintva megtekintheti képgalériánkatA Váci Polgár olvasói bizonyára találkoztak már ezzel a "falucsúfoló" kifejezéssel: sződi szitás. Régen vásárokon, piacokon, ma már talán csak a futballpályák mellett hangzik el a sződi emberekre vonatkoztatva ez a kifejezés. Vajon honnan eredeztethetjük ezt a mondást?

A válasz a mára  már  javarészt elhagyott sződi népviseletben, illetve annak egy darabjában, a főkötőben rejlik. A sződi főkötő (fejkötő) alatt annak alakjának megtartásához: "hogy szépen álljon", a leányok a háztartásban használt hagyományos szitából kivágott szitakéreg-lapot vagy más néven szitadeszkát használták. Tehát a csörögi hegyről a bíróválasztáskor legurított helyett (aki elkapja, az lesz a község bírója) ez a sződi szitások elnevezés hiteles alapja.

Módosítás dátuma: 2014. október 19. vasárnap, 07:05 Bővebben...
 

Október 18. Lukács evangélista

E-mail Nyomtatás PDF

Október 18. Lukács evangélista

Lukács evangélista, Pál apostol útitársa. Megtérése előtt művelt pogány orvos volt. Régi jámbor hagyomány szerint ő lett volna az egyik emmausi tanítvány. Legendáját folklór mozzanatok nélkül az Érdy-kódexben olvassuk.

Lukács táblaképét ott látjuk Szepeshely (Zipser Kapitel, Spišska Kapitula) Szent Mihály-oltárán (1470) a többi evangélista társaságában. Talán Máriát rajzolja Muzsna (Meschen, Mojna) egyik táblaképén (1521). Oltármestersége volt a győri és nagyváradi székesegyházban (1486), Sopron középkori ispotálytemplomában.

Gótikus faszobra a többi evangelista társaságában az eperjesi Szent Miklós-templom Mária-oltárán (1490), szimbóluma Medgyes (Mediasch, Mediaş) főoltárán (1420), önállóan a kassai székesegyház Szent Fülöp-oltárán (1510).

Lukács evangélista tisztelete hazánkban mindig virágzott, de nyilván naptári helye: Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége miatt igazában mégsem tudott kibontakozni. Középkori patrociniuma nem ismeretes előttünk. A barokk időkben is ritka, és elsősorban nyilván az építtető kegyúr keresztneve miatt esett rá a választás.

Módosítás dátuma: 2012. október 21. vasárnap, 17:46 Bővebben...
 

Október 17. Hedvig napja

E-mail Nyomtatás PDF

Október 17. Hedvig napja

Hedvig (legújabban okt. 16) középkori magyarsággal Adviga, Hadvig.

A meráni grófok családjából származott (1174 – 1243) és így rokonságba került az Árpádházzal is. Testvére volt II. András feleségének, Gertrudnak, tehát a mi Szent Erzsébetünknek nagynénje. Henrikhez, Szilézia és Krakkó hercegéhez ment férjhez. Hat gyermeke született, utána urával együtt megtartóztatást fogadott. Szilézia patrónája.

Tisztelete a rokonsági kapcsolatok és földrajzi szomszédság révén, főleg régi hazánk északi részeire is átsugárzott. Egykorú kultuszának bizonysága, hogy Nagy Lajos kisebbik leányának, Lengyelország későbbi jámboréletű királynéjának, Hedvignek is ő volt a védőszentje. Keresztnévként mégsem vált a magyar nép körében általánossá.

Bővebben...
 


1. oldal / 51

Névnap

Ma 2014. október 25., szombat, Blanka és Bianka napja van. Holnap Dömötör napja lesz.

Eseménynaptár

Október 2014
H K Sz Cs P Szo V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Eseményajánló

Nincsenek események

Belépés

Szavazások

Ön melyik országrészből olvas bennünket?
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 4 vendég böngészi

Feliratkozás hírlevélre











Hirdetés

Partnereink hirdetései:
Hirdetés
www.karpatmedence.net