Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Megjelent: A szőlő termesztése a Jászságban

E-mail Nyomtatás PDF

Bathó Edit: A szőlő termesztése a Jászságban

Bathó Edit: A szőlő termesztése a Jászságban c. könyv borítójaA Jászsági Füzetek 51. kötet

Jászberény, 2014.

A Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány kiadványa

A Jász Múzeum igazgatónője számos kiváló könyvvel örvendeztette már meg a Jászság és Jászberény népi kultúrája iránt érdeklődő olvasókat. Foglalkozott a jász népviselettel, a népi méhészkedéssel, a jászkürttel. Legújabb munkájában a jászsági szőlőtermesztés múltjába kívánja elkalauzolni az olvasókat. A téma nem annyira a ma divatos gasztronómiai írások sorába lép egy lehetetlen feladatot fölvállalva, nem is borászati szakkönyv vagy mezőgazdasági tanácsadás kíván lenni, sokkal inkább történelmi áttekintést szeretne nyújtani a szőlőtermesztés jászsági múltja iránt fogékony emberek számára. A „lehetetlen feladat” itt nem egy gúnyos kiszólás kíván lenni részemről, hiszen a szerző maga is elismeri, hogy napjainkban úgyszólván nem beszélhetünk szőlőtermesztésről a Jászságban. Éppen ezért Bathó Edit a XVI. századtól napjainkig szűkebb pátriája szőlőgazdálkodásának ránk maradt tárgyi és szellemi emlékeit mutatja be történelmi időbesorolással. Ezekből nyújt át számunkra egy csokorra valót, melyből szomorúan állapíthatjuk meg, hogyan sorvadt el egy igen nagy hagyományokkal rendelkező szakma egyik jelentős néprajzi csoportunknál.

Módosítás dátuma: 2014. július 20. vasárnap, 16:29 Bővebben...
 

Július 20. Illés napja

E-mail Nyomtatás PDF

Július 20. Illés napja

Illés napja különösen a szegedi és göcseji népnek, valamint a görögkatolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak számontartott ünnepe. Szenna kálvinista faluban nyilván középkori katolikus hagyomány nyomán dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak. Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon hordatta össze a gabonáját. Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett.

A kultuszt az Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük. Illést a karmelita rend alapítójának, illetőleg példaképének tekinti. Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják.

A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” (Mal 4,5). Habár Illés egy sort sem írt, a Jézus-korabeli zsidó hagyomány mégis Isten íródeákjának tartotta. Ő vezeti azokat a könyveket, amelyekbe Izrael népének jó és rossz cselekedeteit följegyzik. Ez dönti majd el, hogy méltó lesz-e az üdvösségre. A hiedelem a keresztény folklórba is belekerült.

A szegedi néphagyomány szerint Illés hajigálta le a kevély angyalokat az égből. Mennyköveivel azóta is célozgatja őket. Sokszor elér azonban másokat is, mert a gonosz angyalok a jó emberek mellé húzódnak. Mint látni fogjuk, hasonló hiedelem a muravidéki vendek körében is él.

Algyő öreg nemzedékei úgy mondják, hogy a világ teremtése után az Úr meg a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. Ekkor a Sátán meglátta az embert a paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és Urának megcsúfolására maga is Ádámhoz hasonló emberalakot rajzolt a porba. Illésnek nevezgette és költögetni próbálta: Illés, kelj föl! A porember azonban meg se mozdult. Az Úr erre megszólalt: Illés, kelj föl, hajigáld mög azt, aki tégöd alkotott! Illés nyomban fölkelt és az Úr parancsára villámokkal dobálta meg a Sátánt. Ettől kezdve van villámlás és mennydörgés. Ezért mondogatják a gyeviek égiháború idején: Illés csatáz a Sátánnal.

Módosítás dátuma: 2014. július 20. vasárnap, 16:36 Bővebben...
 

424 éves a Károli- vagy más néven Vizsolyi Biblia

E-mail Nyomtatás PDF

424 éves az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a Károlyi Biblia

A fotóra kattintva nyihatja meg képgalériánkat!Ma, 2014. július 20-án 424 éve annak, hogy 1590. július 20-án Vizsolyban befejeződött az első magyar nyelvű teljes bibliafordítás, a Károli (Károlyi) Biblia, másik közismert nevén a Vizsolyi Biblia. A fordítást Károli Gáspár református esperes 1586-ban kezdte el s lelkésztársaival együtt három év alatt végzett vele.

Károlyi Gáspár származásáról keveset tudunk, eredeti családneve Radics vagy Radicsics volt, feltehetőleg délszláv ősökkel rendelkezett, akik a 15-16. században telepedtek le Erdélyben. Az 1530-ban Nagykárolyban született Gáspár művelt kortársaihoz hasonlóan szülővárosa iránti tiszteletből vette fel a Károli (Caroulus Gasparus) nevet. Wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-tól a gönci gyülekezet lelkipásztora lett. A pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit. 1586-ban látott hozzá a Biblia lefordításához, melyben legalább három lelkésztársa segítette. Az Újszövetség nyelvezetének egységességéből feltételezhető, hogy ezt maga Károlyi fordította, míg az Ótestamentumot segítői ültették át anyanyelvünkre. A gönci lelkész egy személyben volt gondozója, kiadója, szerkesztője, korrektora és sajtó alá rendezője a nagy munkának, lapszéli jegyzeteket írt a szöveghez és a fejezeteket tartalmi összefoglalóval látta el.

A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovit Bálint vezetésével, aki a papírt Lengyelországból, a betűket Németalföldről hozta Vizsolyba. Az elkészült fejezeteket Szenci Molnár Albert szinte laponként vitte Göncről Vizsolyba. A sokszorosítást 1590. július 20-án fejezték be, s összesen körülbelül 800 példányt készítettek. Az eredeti kiadásból 52 db maradt fent, közülük 24 külföldön lelhető fel.

Módosítás dátuma: 2014. július 20. vasárnap, 17:56 Bővebben...
 

A székelyszentléleki tájház

E-mail Nyomtatás PDF

A székelyszentléleki tájház

A székelyszentléleki tájház a római katolikus templolmmal. 2007. Fotó: Benedek CsabaSzékelyszentlélek a Felső-Nyikómente egyik legrégebbi települése, már az 1333-as pápai tizedjegyzékekben is megemlítik. Nevét arról a Szentlélek tiszteletére emelt templomáról kapta, mely Entz Géza szerint a 13. század végén épülhetett.  A hagyomány szerint egyszer pünkösdkor hó esett arra a helyre, ahol most a templom áll. Mivel a hó a tisztaság jelképe, ezért a  Szent Lélek tiszteletére szentelték fel.

A falu belterülete tipikus halmaztelepülés, határa erdőirtással alakult ki. Így nem csoda, ha a mezőgazdaság mellett jelentős megélhetési forrást jelentett az erdőgazdálkodás is. Ez utóbbihoz kapcsolódik ragadványnevük is, hiszen a környékbeliek szurokszedőknek csúfolják őket, mivel általános tevékenység volt a fenyőszurok gyűjtögetése. Gúnyversük így hangzik:

Szurokszedő Szentlélek,

Alig élnek szegények.

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 23. csütörtök, 09:41 Bővebben...
 

Az okos gácsér

E-mail Nyomtatás PDF

Az okos gácsér

altRég volt, amikor még szabadon kószáltam az ország különböző részein, s gyűjtöttem tárgyakat a múzeumnak, fotóztam, füzeteket írtam tele, s mi több, emberek között forgolódtam. Ma a családon kívül a kórház kórtermeiben véletlenül összekerült sorstársaim jelentenek emberi környezetet. Egy négy-hatágyas kórteremben két hét alatt tíz-tizenkét emberrel kötök futó ismeretséget, beszélgetek velük – leginkább betegségeikről -, hallok híreket egykori ismerősökről, falvakról. Néha egészen érdekes irányba fordulhat a beszélgetés, s mert a háttérből irányítgatom, értékes néprajzi adalékok is felbukkannak, s ezeket csendes pihenőidőben fel is jegyezgetem. A témák véletlenül kerülnek elő vagy kötöttek, mint például egy közelgő ünnep, megtörtént eseményre való reagálás, disznóvágások ideje, kedvenc, itt nem ehető ételek, italok készítési módja. Kitüntetett szerepe van a családnak, a családban az asszonynak, gyereknek, akik most, mert meg vagyunk tőlük fosztva, felmagasztosulnak.

Ó, asszonyok, ha hallanátok ilyenkor beteg férjeiteket!

Belőlem, mint szeg a zsákból ki-kibújik a néprajzos, s egy-egy történetre rákérdezek, körüljárom, pontosítom. Legutóbb a Tiszazug állattartásával foglalkoztam, s ennek írása közben vittek be két hétre a kórházba. Néhány napig egy ma Martfűn élő, de több tiszazugi községben a VÍZÜGY-nél szolgált gátőrrel feküdtem együtt, aki igen jó előadókészséggel, nagy tapasztalattal rendelkezett. Egyik kedvenc kis témámat dobtam be csalinak: a vadruca vagy vadkacsa tojásának kikeltetését, illetve befogásuk módját, nevelésüket, viselkedésüket. Még ma is látni néhol ilyeneket, ha egyáltalán beszélhetünk még a Tiszazugban baromfitartásról. Most ezt a témát nem fejtem ki, de egy rövid és érdekes történetet mondok el, amit elhangzása után néhány órával jegyeztem le, és Tiszainokán történt.

Módosítás dátuma: 2014. július 04. péntek, 09:33 Bővebben...
 

Tükör, melybe bepillantva, eszébe jutnak a gazdaembernek hónapokként való dolgai anno 1905. Július

E-mail Nyomtatás PDF

Tükör, melybe bepillantva, eszébe jutnak a gazdaembernek hónapokként való dolgai anno 1905.

Július

Cséplés Orosháza környékén

„Lésznek gabonakévék a’ földön, a’ hegyeknek tetején,

a’képen megindul annak gyümöltse, mint a’ Libánus;

és virágoznak a’ lakosok, mint a’ földnek fűve.”

(A’ Soltárok könyve LXXII. 16.)

 

Ház és udvar. A magtárt gondosan tisztogatjuk, belőle minden szemetet kihordunk, szellőztetjük, hogy a zsuzsok el ne szaporodjék.

Szántóföld, rét, legelő. Az aratás ideje. Az asztagot jó körül árkolni kicsiny, lapos árokkal, hogy az esővíz alá ne folyhassék. Aratás után rögtön jó megkezdeni a tarlónak sekély leszántását. Ha szárazság miatt takarmányszükség fenyegetne, tarlóveteményekkel még nagyon sokat segíthetünk, a mint erről hátrább részletesebben beszélünk. Répa-, tengeriföldeken folyik a kapálás, töltögetés.

Állattartás. Az igáslovakat, a hol erre alkalom van, nagyon jó megúsztatni, vagy legalább estenként egy pár vödör vízzel lelocsolni, de csak midőn testük már lehült. A sertéseknek friss ivóvízről és fürdőről gondoskodjunk. A ki novemberi malaczra számít, már e hóban búgassa fel koczáit.

Baromfinak jó dolga van e hónapban, mert a tarlóra kerül szemelni. Ezenfelül azonban otthon is gondoskodjunk róluk, az ólakat szorgalmasan megtisztogattatván, nehogy a férgek ellepjék őket. Ültetni már nem érdemes, mert a késői csirke satnya marad, ellenben hozzákezdhetünk a tojásgyűjtéshez.

Módosítás dátuma: 2014. július 08. kedd, 07:27 Bővebben...
 

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma Bükkszentkereszten

E-mail Nyomtatás PDF

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma Bükkszentkereszten

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma, BükkszentkeresztAz üveg felfedezésének pontos helye és ideje nem állapítható meg, de a források alapján biztos, hogy már a bronzkorban ismertté vált, mint a kerámiakészítés egyik mellékterméke.  Az anyagot a magyarság már a honfoglalás előtt megismerte, üveg szavunk valószínűleg iráni eredetű.

A magyarországi üveggyártás  a középkor folyamán indult meg, az első biztosan ismert üveghuták a bányavárosok vidékén működtek kamarai üzemekként, majd a 16. században földesúri magánbirtokok uradalmi erdőségeiben is megjelentek (az üveghuta az üveg anyagát előállító műhely, amelyben az üveget készítik, és fel is dolgozzák. A régi magyar nyelvhasználatban élt az üvegcsűr elnevezése is). Az üveggyártásban rejlő gazdasági lehetőséget hazánkban először a dunántúli birtokos Batthyány család ismerte fel, míg a Felvidéken a Pállfyak létesítettek először üvegcsűröket. Legjelentősebb e téren azonban a Rákóczi család tevékenysége, akik a mintegy kétmillió hold terjedelmű birtokukon, Sáros, Abaúj, Bereg és Heves megyékben több üvegkészítő üzemet alapítottak. A főúri gazdálkodásban a 18. század elején kezdett teret nyerni az a merkantilista szemlélet, melyet többek között az ipari jellegű üzemek alapítása jellemzett. Ekkor váltak üvegiparunk bázisává a főúri uradalmak területén emelt üvegcsűrök. A huták száma ez idő tájt növekedett meg jelentősen, s innentől kezdve lehet számolni fokozódó mértékű paraszti üvegfelhasználással is. A magyarországi üveghutákban előállított paraszti használatra szánt üvegtárgyak formái kerámia edényeinkhez nagyon közelállók. Kedvelt volt a fehér, kék, piros, bordó és zöld szín alkalmazása, a hutás mesterek díszítési eljárásai nálunk reneszánsz jellegűek, észak-olasz eredetűek. A parasztság által használt üvegedények legnagyobb része folyadéktároló edény volt (butéliák, butykosok, kancsók).

Az üveget a helyszínen található homokból vagy kellően előkészített kavicsból, kőből mész, hamuzsír hozzáadásával hevítéssel állították elő speciális olvasztókemencékben. A kemencék és segédberendezéseik felé nagy csarnokszerű épületeket, csűröket emeltek. Mivel ennek a termelési folyamatnak minden fázisa rengeteg fát igényelt, ezért az üveghuták mindig az erdőövezetekhez kapcsolódtak, így az üveg készítése a nehezen értékesíthető erdővagyon legnyereségesebb hasznosítását tették lehetővé. A középkori technológiát folytató fatüzeléses üveggyártás a 19. században a generátor gáz alkalmazását követően szorult háttérbe, bár egyes huták még a 20. században is működtek.

Módosítás dátuma: 2014. június 27. péntek, 08:25 Bővebben...
 

Erkölcstörténeti adatok a XVIII. századból

E-mail Nyomtatás PDF

Erkölcstörténeti adatok a XVIII. századból

1. Káromkodók büntetése. Almásy János jászkun főkapitány 1745. okt. 22-én az alábbi Ítéletet közli a kar­cagi tanáccsal : „Mivel a káromko­dók mind Istenünk, mind világi tör­vényekkel ellenkeznek, azért is bírák és esküdt uraknak committálom, hogy a káromkodókat kinyomozván és meg­tudván, azonnal a tömlöczbe küldjék. Addig is minden felebarátink általam intetnek, hogy a káromkodástól ma­gokat óvják és azokat távoztassák annyival is inkább, hogy ollyatén bün­tetés rájok ne történnyen, melyet nem régiben Halasson bizonyos káromko­dó szenvedni kényszeríttetett, kinek nyelve először ameddig lehetett szá­jából hóhér keze által kivonattatott és tövéből elmetszetvén azonnal feje vé­tetett, annakutánna másoknak példá­jára megh irtt mód szerént elmetszett nyelve gyalázatos akasztófára felsze­geztetett." (Karcag város levéltára. Tanácsjkv. II. k. 152 1.)
2. Pogányi csapszék. Karczag város tanácsa 1747 jan. 19-én az alábbi Ítéletet hozza egy, a város népe előtt ugy látszik nem ismeretlen, de az elöljáróság nagy része által helytelen­nek tartott lakodalmi szokás ellen :
„Minthogy a tanúknak fassiojukból világos, hogy Tóth István Aggod Péterrel együtt Butsi István lakodalma alkalmatosságánál pogányi csapszéket kezdettenek, nevezetesen egymásnak (s. v.) alfeléből bort hörpögettek, azon­kívül Tóth István Isten ellen száját fellátván, teremtette mondásával ká­romkodott. Azért tetszett törvényünk­nek nagyobb rész találásával, hogy nevezett Tóth István mivel az alfelét adta ki afféle pogányokat is irtóztató dologra, azért ugyan a fara is fizessen azon cselekedetiért és teremtette mondásáért 100 pálca üté­seket, azután poenitenciát tartson." Karcag város levéltára. Tanácsjkv. III. k. 11. 1.

Módosítás dátuma: 2012. április 15. vasárnap, 11:09 Bővebben...
 


1. oldal / 46

Névnap

Ma 2014. július 29., kedd, Márta, Márti és Flóra napja van. Holnap Judit és Xénia napja lesz.

Eseménynaptár

Július 2014
H K Sz Cs P Szo V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Eseményajánló

Nincsenek események

Belépés

Szavazások

Ön melyik országrészből olvas bennünket?
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 11 vendég böngészi

Feliratkozás hírlevélre











Hirdetés

Partnereink hirdetései:
Hirdetés
www.karpatmedence.net