Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Augusztus 24. Bertalan napja

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 24.

Szent Bertalan napja

Szent Bertalan az Úr Jézus tizenkét apostolainak egyike, az igaz izraelita, akit az Úr a fügefa alatt látott (János 1,47). A hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált (Marsyas christianus). Ez a mozzanat magyarázza, hogy a régi céhvilágban a szegedi szűcsök védőszentjüknek választották. Ő volt a patrónusa a bőrrel dolgozó jászberényi csizmadiacéhnek is.

Életéről keveset tudunk, még neve körül és bizonytalanság tapasztalható. Fülöp mellett szerepel mint Bertalan; ugyanakkor Szent János evangéliumában ugyancsak Fülöppel együtt jelenik meg, de Natánael néven (Jn 1,45-50). Valószínűnek látszik, hogy a Bertalan - ami a Bartholomeus vagy Bartalmaj, azaz Talmai fia magyarosított formája - a családi, a Natánael pedig a személyneve. Az ilyen kettős elnevezések akkoriban gyakoriak voltak (lásd Simon, Jónás fia).

Bertalan vértanúságára utal az a jellemző pécsi monda is, amely a városhoz tartozó gyükési szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt buzgólkodó remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el. A törökök követelték rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak. Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának. Világos, hogy a monda képződését az apostol kápolnabeli képe ihlette és adott neki sajátos pécsi színezetet. A helyi kultuszra még utalunk.

Legendáját az Érdy-kódexben olvassuk. Eszerint Bertalan indiai pogány királyok nemzetségéből származott. Hallván Jézus Krisztusnak hírét, nevét és isteni csodamivelködetit, jöve zsidóságban és mikoron mindennek bizonyságára ment volna, Jézus tanítványa lett. A Szentlélek eljövetele után visszament Indiába, ahol bement Astaroth bálvány templomába. Sokan gyültenek vala oda irgalmat várván, és naponkéd áldozván őneki. A bálvány nem segített rajtuk. Erre másik városba mentek. Itt egy Beryt nevű ördögöt megkérdeztek, mi van a bálvánnyal. Ez elárulta nekik, hogy Bertalan tüzes láncokkal kötözte meg, meg hogy ő a mindenható Istennek barátja. Azt is mondta az ördög, hogy Bertalannak már húsz esztendeje sem ruhája, sem lábabeli meg nem szennyesedtek. Istennek szent angyalai járnak ővele, kik sem éhezni, sem fáradni nem hagyják. Mindent tud, minden nyelvön szól.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 23. kedd, 20:42 Bővebben...
 

A tiszafüredi református egyház úrasztali tárgyai

E-mail Nyomtatás PDF

A tiszafüredi református egyház úrasztali tárgyai

A tiszafüredi református egyház anyakönyvébe bemásolva bukkantam rá 1986-ban[1] az úrasztali tárgyak 18. sz.-i összeírására, címe:”A Szent Ecclesiának Communiohoz tartozó Asztali Eszközei így találtattanak: 1761dikben”. Az összeírás alaposabb áttanulmányozása után kitűnt, hogy valójában nem egy, hanem két összeírásról van szó. A második 1809-ban készült.[2] Ekkor azonban a könnyebb megoldást választották, mert nem állítottak össze egy új összeírást, hanem az 1761. évi tárgyleltárt elővették, ellenőrizték, a változásokat bejelölték rajta (pl.nem találtatik, elszakadozott vagy egyszerűen csak kihúzták a tárgyat), az újabbakat pedig folytatólagosan hozzáírták. Ennek következtében a fémtárgyak és textíliák eredetileg kialakított logikus sorrendje felborult, mert ha már valami nem fért a megfelelő helyre, beírták a végére vagy oda, ahol éppen hely volt. Az írásképből következtetve az iratot többen írták.

A képre kattintva több fotót is megtekinthet!A Szent Ecclesiának Communiohoz tartozó Asztali Eszközei így találtattanak: 1761dikben

Kék viseltes posztó Abrosz. Ezt Kis Mihály Uram idejibe a templom ablakából a hová tétette, ellopták

Item fejér sellyem Abrosz arany csipkével környül varva

Kendők: 1. Zöld habos Tafota arany Csipkével környül varrott, mellynek közepin ugyan ollyan csipkébül négy Szegű Csillag vagyon varrva

2. Fátyol forma tiszta fejér Selyem kendő, mellynek négy szegeletein zöld és sárga Selyemmel szövött Virágok vagynak

3. Tiszta fejér Sürü Patyolatbúl való Kendő, mellynek négy szegeletein és szélinek közepein arannyal varrott virágok, környülötte pedig arany csipke vagyon varrva.

Szövetes Katalin Asszony Ajándékja.

4.Tiszta fejér Lengyel Patyolatbúl való kendő, mellynek négy szegeletei arany és ezüst fonálbúl varrott virágokkal vagynak varrva

5.Tiszta fejér Patyolatbúl való kendő, mellynek négy szegeletein és Széleinek közepein tiszta, arany fonállal varrott virágok vagynak de Ao. 1731 ezen Betűkkel: J. A. B. O. azaz Jakabházi Borbára Tek. Nemz. László Ur Hites Társa

6. Tiszta fejér Lengyel Patyolatbúl való Kendő, mellynek négy szegeletein arany és ezüst fonállal varrott virágok vagynak

7. Tiszta fejér Lengyel Patyolatbúl való Kendő, mellynek szegeletein, szélein és közepin arannyal, ezüsttel és fejér fonállal vagyis Pamuttal varrott Virágok vagynak

8. Tiszta fejér Patyolatbúl való Kendő, mellynek négy szegeletein, és széleinek közepein ezüst fonállal és fejér czérnával varrott virágok vagynak.

9. Tiszta fejér ritkás Patyolat kendő, mellynek Szegeletein Széleinek közepein, zöld, veres és fejér selyembül varrott virágok vagynak. Ez el szakadozott. (áthúzva)

9. Egy Setét kék posztó abrosz, melynek szélin veres selyem perem vagyon, ezt ajándékozta a Sz. Ekklesiának Varga Andrásné Asszony, Ao 1762.

10. fejér Sávos Abrosz, körül fejér Csipkével, a közepin fejér tzérna kötés vagyon.

11. fejér Sávos Abrosz magábul rolytos a két végin

13. Ezen Asztali Készületnek tartására vagyon egy fejér Iskatulya, mellyet vett Tiszteletes Forián István Ur Ao. 779.

Következnek a Tányérok

1. Egy Ezüst Tányér, mellyet Debretzeni lakos Nzetes Kecskeméti János és Kapoltsi Ádám Uraimék 1728dikban Istenes buzgóságokbúl ajándékoztanak

2. Egy Ón Tányér közönséges formára 1720dikban öntetett.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 22. hétfő, 16:08 Bővebben...
 

Augusztus 20. Szent István

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 20.

Szent István

A pusztinai Szent Están szobor. 2008. Fotó: Benedek CsabaIstván, egyes vidékeken Están (eredeti nevén Vajk), Szent István, I. István, István király, a régiségben Szent Király (1001 – 1038), a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, a szakrális hagyomány és tudat szerint az ország és nemzet mennyei patrónusa, istápja. A kereszténységben is különleges helyet foglal el, 2000 óta ő az egyetlen, akit mind a katolikus, mind az ortodox egyház egyaránt szentként fogad el.

Hogy ünnepét elnyomják, a szocialista állam az alkotmány ünnepét tartotta (1949-től) ugyanebben az időben.

Géza király Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a István megtérését elmélyítse, és további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne.

Diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.

Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptalannal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozott, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei voltak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogány ősöket és hősöket dicsőítették; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintetben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb, józanabb, eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői.

Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 19. péntek, 05:18 Bővebben...
 

Augusztus 18. Szent Ilona

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 18.

Szent Ilona

Szent Ilona oltárkép a római katolikus templomban, Vágás, 2007. Fotó: Benedek CsabaIlona császárné más néven Szent Heléna. Fiának, Nagy Konstantinnak buzdítására keresztelkedett meg. 250 körül születhetett, valószínűleg a bithiniai Drepanum városban. Erre biztos adatunk nincs, de történészek ezzel magyarázzák, hogy Nagy Konstantin a várost Helenopolisznak, 'Ilonavárosnak' nevezte el, feltehetően azért, hogy megtisztelje anyja születési helyét.

Ilona egyszerű családból származott, Szent Ambrus úgy tudja, hogy apjának vendéglője volt, s Ilona is ott dolgozott. Itt ismerte meg és vette feleségül Constantius Clorus, aki 293-ban császár lett; a császárhoz már nem illett a vendéglős lánya, ezért elbocsátotta és új házasságot kötött Teodórával. 306-ban Ilona fia lépett a trónra, Nagy Konstantin néven. Fia maga mellé vette a császári udvarba, s megajándékozta a császárné címmel, úgyhogy Ilonát ettől kezdve Flavia Julia Helena Augustának hívták.

A császár szabad kezet adott anyjának a birodalmi kincstár felett, nevét és képét ráverette pénzekre. Ilona pedig ezt az új helyzetet jóra használta. Utazásai során mindenütt törődött a szegényekkel, sokakat kiszabadított a börtönből és a bányából, másokat visszahívatott a számkivetésből.

Nem tudjuk, mikor tért meg. Caesareai Euszébiosz szerint a fia térítette meg, ezzel szemben Szent Ambrus Konstantin megtérítését tulajdonítja anyjának. Egy bizonyos: Ilona példaszerű keresztény életet élt az erények és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásával. Sokszor egyszerű ruhában vegyült el a hívők között, így vett részt a liturgiában, máskor szegényeket hívott meg asztalához, és saját kezűleg szolgált föl nekik. Rendkívül okos asszony volt. Ez főleg akkor mutatkozott meg, amikor a családban egymást érték a súlyos civódások.

326-ban szentföldi zarándokútra indult. Végiglátogatta Palesztina szent helyeit, és templomokat építtetett Betlehemben az Úr születésének helye fölé és az Olajfák hegyén a Mennybemenetel helyén. A hagyomány szerint Jeruzsálemben a Golgotán megtalálta a Szent Keresztet és a szenvedés más eszközeit is.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 17. szerda, 13:53 Bővebben...
 

Háztartás nélküli család

E-mail Nyomtatás PDF

A háztartás nélküli család

1. 2009. őszén ezen a helyen „Értékvesztés” címmel tartott előadásomat ezekkel a mondatokkal zártam:

„A továbbiakban, azaz a kutatási program végéig szeretnék csapatot szervezni, akik velem egyetértve, de velem polemizálva is elhivatottan feltárják mai létünk neuralgikus pontját: a nő régi-új szerepét a jelen valóság és a jövő tükrében; a háztartások természetének, funkciójának és tisztázásának érdekében; a Tiszazug és az ország újjáépítésének jegyében.”

Sajnos egészségi állapotom nem engedte, hogy csapatot szervezzek, ám a megjelölt feladatot fontossága miatt megkíséreltem magam megoldani, legalább a tiszazugi falvakban kimozdítani álló helyzetéből ezt a kérdést és közügyet.

A rendelkezésre álló rövid időben részletekbe nem bocsátkozhatom. Vizsgálataim lényegét mutathatom csak be, azt is jóformán egy szempontból.

2. A magyar tudományos szakirodalomban meglehetősen régi téma a háztartás kutatása. Szoros összefüggés van, s átfedi a hozzá hasonló, vele csaknem azonosnak vett családkutatást. A családi gazdaság, a családüzem, a háztartás, mint az életközösség és a családüzem önálló ágazata, része állandóan keveredik. Már Apáczai Csere János Enciklopédiájában így van ez, s később is alig szétválasztható. A legtisztábban véleményem szerint N. Nagyváthy János „A magyar házi Gazdasszony” című gyakorlati célokat szolgáló, 1820-ban megjelent műve írja körül és le, a háztartás fogalmát, határozza meg helyét a földművelő gazdaságon belül. Ha mellé helyezzük három évtizeddel korábban írt művét, „A szorgalmas mezei gazdát”, amely a gazda feladatainak szemszögéből írja le a nemesi gazdaságot és gazdálkodást, kész üzemszervezeti modellt kapunk. A telkes vagy résztelkes jobbágyok korabeli családi üzemszerkezetét, gazdaságát is ekként kell nagyjából elképzelni. Ebbe azonban most ne menjünk bele. A szorosan vett tudományos irodalmat áttekintve megállapíthatjuk, hogy leghatározottabban és legpontosabban a statisztika határozza meg és írja körül a háztartás fogalmát gyakorlati céllal, s különíti is el a családtól. Célja az adózó egységek pontos felmérése, s emiatt tiszta és áttekinthető, könnyen alkalmazható fogalmakra volt szüksége. Nem véletlen, hogy később a történészeknek az a nemzedéke, amely a magyar tudományos gyakorlatban a francia Annales kör módszerét honosította meg hazánkban széles körben, a történeti statisztikát művelte (Andorka Rudolf, Kovács Zoltán, Benda Gyula, Faragó Tamás, Tóth Zoltán, Kövér György, Gyáni Gábor – általában a későbbi Hajnal István Körben tömörülők). Sőt többeknek a KSH volt első munkahelye is.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 18. csütörtök, 20:18 Bővebben...
 

Augusztus 16. Joachim és Rókus

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 16.

Joachim és Rókus

Szent Anna, Joachim és a kis Mária a szolnoki Belvárosi templom parókiáján. Fotó: Benedek CsabaJoachim Szent Anna férje, Mária édesatyja, Jézusnak a szentatyafiság rendjében nagyapja.

Az Újszövetség semmit sem mond Szűz Mária szüleiről. Egy II. századi apokrif könyv mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.

Az ünnep a XIII-XIV. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is. Érhető tehát, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült.

Joachimnak önálló kultusza népünknél nem bontakozott ki, bár nevét és személyét főleg palóc és székely népünk jámbor öregjei máig tiszteletben tartják. Ez a szórványos keresztnévadásban is kifejezésre jut. A székelység Jováki, Jákim, a palócság Juháki, Baranya pedig Joák alakban emlegeti.

Csak néhány titulusát ismerjük. Mélykút patrociniuma (1768) állítólag a franciskánus Hász János sugallatára született. Kifejtette Grassalkovich Antal földesúr előtt, hogy amíg Mária édesanyját annyira tisztelik, Joachimmal nem törődnek. Grassalkovichot a barát szava meggyőzte. Nyárád és Hernádnémeti templomának is Joachim a patrónusa.

A Szent Anna-tó mellett nemcsak Anna, hanem Joachim tiszteletére is emelt a hívek barokk buzgósága kápolnát. Ez utóbbit azonban már Orbán Balázs korhadozó állapotban találja.

Kultuszának századvégi rövid virágzását XIII. Leó pápának Joachim keresztneve magyarázza. Nyilván idegenből fordított ponyvairatból idézünk:

V. Hatalmas lészen e földön nemzetsége.
R. A jámborok fajzata megáldatik.

Antifóna. Dicsérjük a dicsőséges, nagyhírű térfiút nemzetségében, mert az Úr minden nemzetek áldását nekiadta, és megerősítette feje fölött a frigyét.

_________________________________________________________________

Rókus gazdag francia család gyermeke volt (1195 – 1227), Montpellier városában született. Korán elárvult, vagyonát szétosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt.

Útközben az itáliai pestisjárvány betegeit a kereszt jelével gyógyította. Rómából visszatérőben ő is megbetegedett. Piacenza mellett egy kunyhóban húzta meg magát, ahol a jámbor hagyomány szerint angyal ápolta és egy könnyelmű, de később jó útra tért úriember kutyája hordta neki a kenyeret. Ezért szokták kutyával ábrázolni, amely lábsebét nyalogatja.

Hazájába, illetőleg szülővárosába visszatérve már nem ismerik meg. Kémnek gyanítják, börtönbe vetik, ahol öt évig raboskodik. Itt is hal meg. Holtteste mellett táblát találtak, amelyet Isten kinyilatkoztatásának tulajdonítottak: Peste laborantes ad Rochi patrocinium confugientes contagionem illam trunculentissimam evasuros significo. Röviden: akik pestisben megbetegednek, és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak.

Bár Rókust az Egyház még nem avatta hivatalosan szentté, tisztelete mégis már régóta egyetemessé vált. Kultusza a XV. században Velencében kezdődött. Ereklyéi állítólag lopás útján kerültek ide. A szerzésnek ez a módja az ereklyetisztelet középkori virágzásának idején éppenséggel nem volt ritka. A velencei Rókus-társulat kórházat, szegényházat (Scuola di S. Rocco) és templomot alapított, amelyeket Tintoretto és Tizian mesterművei díszítenek.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 09. kedd, 12:53 Bővebben...
 

A cserépi kovács

E-mail Nyomtatás PDF

Ezzel a filmmel az alkotók Pintér Gyula cserépi kovácsmesternek kívántak emléket állítani. Gyula bácsi a bükkaljai Bükkzsércen látta meg a napvilágot, de korán árvaságra jutott. Cserépfalun, a szomszéd községben telepedett le fiatalon, s szolgálta ki a falu lakosságát szinte az egész huszadik században. A filmben a mester végigtekint életén, s összefoglalja, mit kellett neki a században csinálni régen, s mit a legutóbbi napokban. Életén keresztül bepillanthatunk a Hór-völgye népének életébe, mindennapjaiba.

Pintér Gyula a cserépi kovács

<< Ide kattintva megtekintheti a filmet >>

 

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:07
 

Augusztus 15. Nagyboldogasszony Ünnepe

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 15.

Nagyboldogasszony Ünnepe

Szent István felajánlja az országot Máriának, Máriabesnyő, 2015. Fotó: Benedek CsabaNagyboldogasszony a magyar egyházi évnek kiemelkedő időszaka. A népi kultúrában sokszor egyszerűen csak Nagyasszonynak nevezik. Mária mennybemenetelének, pontosabban test szerinti mennybevételének, egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe. Az egyik leggyakoribb templom-patrocíniumnak számít hazánkban, s mivel nyár végére eső ünnep, sok magyar helység templombúcsújának napja.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ez a nézet a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődött, míg XII. Pius pápa dogma rangra emelte 1950-ben. Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is. Jeruzsálemben már az V. század elején ünnepelték Mária halála napját.

Mária halálának és mennybemenetelének legendaszerű története kedves témája volt a magyar középkori egyházi művészetnek és kódexirodalomnak, majd a vallásos népkönyveknek, ponyváknak és a nép között terjedt epikus énekeknek. A középkori legendák terjesztésében nagy szerepet játszottak a licenciátusok és a búcsújáró emberek. Mária mennybemenetelének történetét nagy hatással adta elő az egykor közkedvelt Makula nélkül való tükör.

Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megüli. Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt. Az Érdy-kódex nyilván hazai hagyomány nyomán írja, hogy Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szüz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé.

Az Árpád-ház, Árpád megkeresztelkedett hada, nemzetsége így Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a királyságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. E választásba még nyilván a pogány Boldogasszony-tisztelet, archaikus Emese-hagyomány is közrejátszott: Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja.

Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrociniuma alatt állott a székesfehérvári bazilika, királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érseki, váci, győri püspöki székesegyház: a szent király alapításai.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 09. kedd, 09:36 Bővebben...
 

A kisújfalui faluház

E-mail Nyomtatás PDF

A kisújfalui faluház

Faluház Kisújfalun 2010-benKisújfalu a Vág és Garam közének egyik települése, Párkánytól 23 kilométerre fekszik. Közigazgatásilag hozzátartozik még Arad és Réva település is, előbbibe 1926-ban cseh és morva kolonistákat telepítettek.

Első írott említése 1233-ból származik, ekkor még Ösztövér a falu neve. Zsigmond király várlistáján 1437-ben már Újfalu néven szerepel, míg az esztergomi török szandzsák összeírások alapján 1570-ben lakatlan település. A 17. század közepén kálvinista hitre tért falu megszenvedte a török időket, ráadásul az évszázadok során pestisjárvány is tizedelte őket. Az 1715-ös összeírás ezért mindössze 16 adózó portát említ, de a század végére a szépen gyarapodó közösség már beindítja református iskoláját, s felújítja templomát is. Az 1820-as években lecsapolták a környékbeli mocsarak egy részét, így a falu területe nőtt. Fényes Elek 1851-ben már ezt írja a faluról: „Kis-Ujfalu, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, ut. p. Köbölkut. Határa dombos, s részint igen termékeny, részint homokos. A lakosok birnak 539 első, 341 második osztálybeli szántóföldet, 430 h. rétet, 561 kapa szőlőt; legelője és fáizása 2-dik osztályu. Van 90 háza és 630 lakosa, kik csaknem mindnyájan reformatusok, helybeli anyatemplommal. Hg. Pálffy bátorkeszi uradalmához tartozik."

1874-ben egy tűzvész miatt gyakorlatilag az egész falut újra kellett építeni. A trianoni békediktátum után Csehszlovákiához csatolták, bár az első bécsi döntés következtében néhány évig újra Magyarországhoz tartozott. 1947-ben hetven magyar családot telepítettek ki innen, jelentős részüket Budaörsre, e településsel ma testvérvárosi kapcsolatot ápol a falu. Ma Szlovákia Érsekújvári járásának egyik települése, közel 800 lakójának 90%-a református magyar. 

Módosítás dátuma: 2012. augusztus 15. szerda, 14:09 Bővebben...
 

Augusztus 13. Árpádházi Szent Piroska, Szent Pontianus pápa és Szent Hippolitus pap

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 13.

Árpádházi Szent Piroska, Szent Pontianus pápa és Szent Hippolitus pap

Árpádházi Szent Piroska

1088 táján-1133.

Szent László király és rheinfeldi Adelhaid leánya.

Bár az ortodox egyház avatta szentté, Piroskát magyar szentként tiszteljük. Miután édesapja meghalt, sokáig Könyves Kálmán udvarában élt. 25 éves korában nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1105-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Ioannész Komménosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Nyolc gyermeke született. Öten már édesanyjuk életében meghaltak.Szent László leánya jó császárnő és hűséges, segítő hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. A gazdagságára mint az uralkodásnak az eszközére tekintett. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator monostort. Sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, soha nem fordított hátat a hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között.

Halála után az ortodox egyházban szentté avatták. Mozaik képét a Hagia Sophia a mai napig őrzi. 1134-ben csatatér közelében halt meg, halála előtt felvéve a szerzetesnők fátylát, és a Xené („Az Idegen”) nevet.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 14. vasárnap, 13:22 Bővebben...
 

Augusztus 10. Szent Lőrinc

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 10.

Szent Lőrinc

Szent Antal oltár, Szent Lőrinc és Szent István vértanuk szobraival. Szolnok, Belvárosi Templom, Fotó: Benedek CsabaSzent Lőrinc életéről semmi, haláláról is csak néhány megbízható történeti adat maradt ránk. II. Sixtus pápa diakónusa volt, ennek halála után az egyház kincseit rajta követelték: a szegényeket vezette a bíró elé. Tűzhalálra ítélték, elevenen sütötték meg († 258). A máglyán siratta a bűnös világot, könnyek csordultak ki a szeméből. Nyilván innen van, hogy a névünnepe táján hulló csillagokat az óangol néphagyomány Szent Lőrinc könnyei néven is emlegeti.

Egy hagyomány nagyon fontos történeti adatokat őriz: Egészen a IV. század elejéig követni lehet visszafelé azt, hogy Rómában Lőrinc ünnepét augusztus 10-én ülték meg, és vértanúsága helyét a Via Tiburtina mellett tisztelték. E helyen már Nagy Konstantin bazilikát építtetett, és a templom hamarosan keresett zarándokhellyé vált. Ma is a hét római főtemplom közé számolják. Ezt a két adatot tehát - halála dátumát és a vértanúság helyét - mint megbízható történeti adatot kell elfogadnunk.

Lőrinc mint diákonus különösen gondot viselt a szegényekre és a betegekre. Maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott közöttük alamizsnát.

Lőrinc hosszú időn át a leginkább tisztelt szentek közé tartozott. Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért tisztelete nagyon fellendült német földön.

Lőrinc nevéről a Legenda Aurea nyomán az Érdy-kódex így elmélkedik: Bódogságus Szent Lőrinc méltán nevezteték ez nemes vitézlő nevezettel mint Krisztus Jézusnak jeles és bajvívó erős vitéze, imez hét okáért. Elészer, miképpen az borostyán soha meghervad, de koronkéd zöld, azonképpen Szent Lőrinc vitéz mind holtig testében, lelkében szeplőtelen tisztaságot és szüzességöt tarta. Másodszor az borostyán nagy illatú ő virágozásának idejin. Azonképpen Szent Lőrinc vitéz nagy szép illatú példát hagya ő ifjúságának virágozatjában: az szent hitben és türelemben való erősségöt. Harmad jószága az borostyánnak, hogy követ megtör emberben, azonképpen Szent Lőrinc vitéz megtöré emberekben az kemény szíveket ő szent prédikálásának ereivel. Negyed jószága, hogy siketöknek használ. Azonképpen Szent Lőrinc vitéz nagy sokaknak megépöjté hallását az igazságnak kijelentésével. Ötöd jószága, hogy mennyütéstől nem fél, azonképpen Szent Lőrinc vitéz megoltalmazá az ő ájotatus szolgáit az erek kárhozatnak félelmétől. Hatod, mert az borostyán vitézködésnek diadalma és koronája, azonképpen Szent Lőrinc vitéz méltán nevezteték ezen nevön, mert ő lén az nagy erős vitéz, ki mind lelki, mind testi, mind ezvilági hatalmas ellenségit meggyőzé. A hetedik ok elmaradt.

Lőrincet a középkorban részben legendája nyomán, részben nevének értelmezéséből támadt megfontolások alapján védőszentül tisztelték a szegények, a könyvtárosok (mert az Egyház könyveinek is ő volt a gondviselője), a tűzoltók és a tűzzel dolgozó pékek, cukrászok. Oltalmul hívták égési sebekről, lázról, zsábáról és szemfájásról. Ünnepe a parasztságnál, gazdasági és időjárási emlékeztető nap.

E kiterjedt képzetkörnek a mi néphagyományunkban már csak töredékei élnek. Templomtitulusaink, ikonográfiai maradványaink azonban Lőrinc hajdani hazai tiszteletének virágzásáról és nyilvánvalóan európai kultuszösszefüggésekről tanúskodnak.

Lőrinc napját Szent László törvénye a kötelező ünnepek közé sorozza, középkori misekönyveink számontartják. Feltűnő azonban, hogy egyik, XIV. századból származó pozsonyi misekönyvünk e napon Ezekiel prófétáról emlékezik meg, pedig a városnak ebben az időben már Lőrinc-temploma is volt.

Lőrinc nevére szentelt legrégibb egyházunk az esztergomi plébániatemplom (1008? 1202). Ezt követi Pozsony (1311), Pápóc (1363). Hájszentlőrinc (1436) a premontreieké volt. A pálosok leghíresebb kolostora Budaszentlőrinc (1304): Lőrinc pálos rendfőnök a maga védőszentjéről nevezte el. A magyar későgótika remekműve volt. Nagy Lajos és Mátyás király itt talált lelki magányra, pihenésre.

Lőrincet ott látjuk Bakabánya (Pukanec, 1490), Bártfa (1460, 1505, 1524), Csegöld (1491), Dubrava (Liptó, 1510), Kassa (1440), Malompatak (Mlynica, 1480), Nagyekemező (Prostea Mare, 1480), Szászbogács (Bagaciu, 1518), szárnyasoltárain, rendesen István vértanú társaságában. Dicsőséges Szent Lőrinc – írja tovább az Érdy-kódex – Szent István protomártirnak utána mind az több szent mártiroknál első helyet tart, hit megbizonyojtna ez négy okokkal. Elészer ő mártiromság szenvedésének helyes voltával, mert Rómában szenvedett olyan fővárosban. Másod, mert ő prédikálásának okáért szenvedett. Harmad, mert szent alamizsnának osztogatásáért szenvedett. Negyedszer, az nagy mártiromság szenvedésének fölötte való méltóságáért, kit ellyen nagy tisztösséggel ül Anyaszentegyház mindez széles világon, mind ő böjtivel; ki egyéb mártiromoknak nem lelettetik.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 09. kedd, 19:37 Bővebben...
 

Augusztus 8. Domonkos napja

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 8.

Domonkos napja

Szent Domonkos szobra, Mezőkövesd, 2013. Fotó: Benedek CsabaDomonkos népiesen Damonkos, a róla elnevezett domonkos-, nyelvújítási szóval dömésrend alapítója (1170 – 1221).

Az Ó-Kasztíliai Caleruega városában született 1170 körül. A vidéken óriási birtokokkal rendelkező Guzman család sarját szülei egész kicsi korában az egyik nagybácsihoz, a közeli Gumiel de Izan esperes-plébánosához küldték, hogy ott kapja meg az alapvető iskolázást és a nagybácsi vezesse be őt a templomi szolgálatba.

1190-ben került Domonkos a palenciai székesegyház iskolájába, s ekkor már világossá vált, hogy pap akar lenni. Fivére és lánytestvére is szerzetesek lettek, de tankönyveinek lapszéli jegyzetei és a felebarátai iránt megnyilvánuló szeretete is már előre jelezték, hogy mi lesz belőle, ha felnő. Kasztíliában éhínség volt, Domonkos pedig pénzzé tette könyveit, és árát a szegények között osztotta szét. Azt mondta: ,,Mit tanulmányozzam én ezeket a holt pergameneket, miközben odakinn az utcán éhségtől esnek össze az emberek?!'' - Ez az első mondat, amit Domonkostól feljegyeztek, de már ez is mutatja segítőkész emberszeretetét.

1206-ban Domonkos Diego de Azevedoval együtt Rómába ment, és azt kérte a pápától, hogy adjon mindkettőjüknek felhatalmazást a kunok közötti misszionálásra. A pápa megörült apostoli buzgóságuknak, de nem keletre, a kunokhoz, hanem Dél-Franciaországba küldte őket, ahol ebben az időben a katarok és az albigensek eretneksége pusztította az Egyházat. Ide irányította őket, hogy reformálják meg a papságot, és vezessék vissza a katolikus hitre az eretnekeket. Diego püspök és Domonkos teljes szegénységben és alázattal járták a vidéket, prédikáltak a hívőknek és próbálták meggyőzni az igazságról az embereket. A pápának tetszett a módszer, és jóvá is hagyta. Ez az eljárás azért is volt olyan hatásos, mert ez a két eretnekség éppen azt hányta a papság és az Egyház szemére, hogy elhagyták az apostolok életformáját, meggazdagodtak és elárulták az evangéliumot. Domonkosék prédikációja és magatartása eleven cáfolat volt ezekre a vádakra.

Később Prouille-be ment, ahol egyedül viselte a misszió egész terhét. Innen járta be a környéket és tanított, prédikált, vitatkozott fáradhatatlanul az eretnekségtől veszélyeztetett vidéken. Minden útja előtt hosszasan imádkozott, és vezekléssel készült a térítésre. Sem gúnyolódások, sem ellenségeskedés, sem sikertelenség nem tudta feltartóztatni a lelkek üdvösségéért végzett fáradozásban. Domonkos a misszió kemény és áldozatokkal teljes iskolájában megtanulta, hogy milyen értéke van a lelkeknek és a kegyelemnek, amely egyedül ad erőt a prédikáló szónak. Megtapasztalta, hogy csak a kegyelem képes megnyitni és átalakítani a szíveket.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 12. péntek, 19:21 Bővebben...
 

Augusztus 7. Szent Donát

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 7.

Szent Donát

Donát, népünk ajkán olykor Dónát, Dónátus, a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni.

Donát vértanú valószínűleg ókeresztény püspök, esetleg katona volt. Egy napon – írja Illyés András – Misét mond vala, és a népet áldoztatja vala. A kehely, melyben a Krisztus vérét szentelé, üveg volt. Némely pogányok reá jövén eltörék azt. Ez istentelenség igen visszatetszék Szent Donátnak, amint a több jelenlevő keresztényeknek is. A szent püspök egybeszedeté az öszverontott kehelynek darabocskáit, és azokat az oltárra tévén imádkozék: és a darabocskák egybeforradának, és a kehely egész lőn, mint azelőtt. Ezt a csudát Szent Gergely írta meg. Hogy pedig csap könyörgésivel az öszverontott edényt egésszé tette, a bálványok tiszteletétől ötszáz pogányoknál többet megtérített. Azonkívül többen megtértenek, midőn látták, hogy a szent püspök könyörgésére a száraz föld megvizesedett, egy csöpp esső az égből nem jövén.

Donát sajátos hivatásához a barokk időkben jutott. Amikor ereklyéit Rómából Németországba, a Rajnavidékre, Münstereifel várasába hozták (1652), a kísérő papot villámcsapás érte, azonban semmi baja nem történt. Ezt Donát közbenjárásának tulajdonította. A német hagyomány kialakulásához nyilvánvalóan a névetimológia (Donner) is hozzájárult. Kultusza a rajnai borvidéken gyorsan kibontakozott. Elterjedt hazánkban is a jámbor szokás, hogy az elemi csapások elhárításáért hozzá könyörögtek, sőt névünnepén körmenettel is megtisztelték.

Legkorábbi tőlünk ismert hazai említése Csepreg hegykönyvében (1676), amely megtiltja, hogy ünnepén kint tartózkodjanak a szőlőkben. Nyilván azért, hogy a részegséggé fajuló áldomásivással ne veszítsék el Donát pártfogását. Kőszeg Donát-kápolnája úgy épült, hogy a hívek a hegyre keresztbe tett két téglát hordtak föl a mestereknek. A szent barokk oltára áll még a helybeli szép Kálvária-templomban is.

Szobrot, képet, kápolnát találunk, legtöbbször a tiszteletére szentelt haranggal együtt Buda, Dunabogdány, Sződ, Zsámbék, Pécs, Karancs (Hercegszöllős mellett), Komló, Székesfehérvár (1733), Piliscsaba, Csókakő (1772, templom), Várpalota, Balatonlelle (1754), Szentgáloskér (1749), Igal, Kishegyszöllő (Látvány határában), Baráti (Buzsák határában), Somogyszil. A balatoni borvidéken Barihegy (Vörs határában), Badacsony, Lelle, Gyulakeszi, Lesencenémetfalu, Tapolca, Rezi, Szentgyörgyhegy, északabbra Nyúlfalu (Pannonhalma mellett), Sopronhorpács (1775, Széchenyi-család), Fertőszentmiklós, Csorna (XVIII. század). Másfelé: Eger, Eperjes, Erdőd (Ardud), továbbá Gyorok (Ghioroc, 1779), Lugos (1758). A felsorolás természetesen nem teljes. A kultusz elterjedése a jezsuita barokkal, illetőleg a tőle ihletett főúri jámborsággal függ össze.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 07. vasárnap, 18:27 Bővebben...
 

Augusztus 6. Urunk színeváltozása

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 6

Urunk színeváltozása

Urunk színeváltozása, Transfiguratio, az Érdy-kódexben Úr színe változatja, a Müncheni-kódex naptárában Úrnak megváltozása, Jézus táborhegyi színváltozásának ünnepe.

Jézus Pétert, Jakabot és Jánost maga mellé véve egy magas hegyre mentek. Ott elváltozott előttük, egész alakját a benne rejlő isteni erő sugározta át. Tehát a színeváltozás tulajdonképpen Jézus isteni dicsőségének felragyogása emberi testében még a feltámadás előtt. A Szentírás a színeváltozást nem Jézus Krisztus misztikus élményeként, hanem a tanítványoknak adott kinyilatkoztatásként írja le (Mk 9,2-7;Mt 17,1-9; Lk 9,28-36; 2Pt 1,16-18). Hatására megvilágosodott számukra Jézus rejtett isteni méltósága.

Ennek a titoknak liturgikus megünneplése már a 7. században megtalálható.

Melyik a legszentségesebb zsinat, Kontziliom? – kérdezi Bod Péter. Meg is felel rá: A melly gyűjtetett a Tábor hegyén; a melly mind válogatott Személlyekből állott. Jelen vólt ott a Kristus akiben nagynak a tudománynak minden kintsei. E Világról három választott Férjfiak: Péter, Jakab, János. A más Világról két nevezetes Szentek: Tőrvény-adó Móses, a ditsőséges Próféta Illyés. Az Ég megnyilatkozott, a Szent Lélek fényességben megjelent, az Atyának szava hallatott: Ez az én szerelmes Fiam. Bóldog Kontziliom az, a mellynek Presese (elöljárója) a Kristus, szolgál benne s Adsessor Móses, Illyés, Péter, Jakab, János, és az Atyának Igéje hallatik.

A napot, a Táborhegyen épült három bazilika felszentelésének ünnepét egyébként az első keresztény évezred végén kezdik számon tartani.

Az ünnep tehát a keleti egyházból került át a latinba. Henszlmann Imre tudósítása szerint Bátmonostor barokk temploma előtt állott (1872) egy római kőmaradvány, nyilvánvalóan az itteni középkori bencés apátság része. Egyik oldalán Victoria istenasszony pálmaággal a kezében, a másik oldalán pedig Urunk színeváltozásának domborműve: az ülő Krisztus az imádkozó Mózes és Illés között. Ez nyilván még a keleti egyház ikonográfiai hatása, illetőleg emléke. Tudjuk, hogy Bács, Bácska az Árpád-kor elején még őrzött bizánci vonásokat.

Hazánkban helyi ünnepként már a Szelepchényi-, majd a Pray-kódex misenaptárában, de későbbi liturgikus könyveinkben is mindig szerepel.

Maga az esemény a kassai székesegyház főoltárának Jézus életét ábrázoló táblakép-sorozatában, továbbá Zalaszentbalázs barokk faszobor-töredékében is föltűnik. Ez utóbbi nyilvánvalóan a falu szőlőkultúrájára is emlékeztet.

Az ünnepet III. Kallixtus pápa a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetére tette az Egyházban egyetemessé. Ez Kapisztrán révén a franciskánus obszerváncia dicsősége is. A Táborhegyen megdicsőülő Salvator oltalmába helyezte magát a magyar szalvatoriánus provincia. Az emlékezetes déli harangszót az újabb kutatás „kultúrtörténeti illúziónak” tekinti, ez azonban a hagyomány tisztességét nem érintheti.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 07. vasárnap, 18:27 Bővebben...
 

Néprajzi érdekességek 5

E-mail Nyomtatás PDF

Néprajzi érdekességek 5

Rákosi-címeres hordókulacs Kántor Sándor műhelyéből

Tíz hordóból álló Rákosi-címeres hordókulacs Kántor Sándor műhelyéből. Fotó: Benedek CsabaA hordókulacs 3–10 kicsi, összeragasztott hordócskából álló égetett szeszes ital tárolására használt ólommázas cserépedény. A hordócskákat csövekkel illeszti a fazekas egymásra és egymás mellé oly módon, hogy az építmény körvonalaiban háromszöget alkot. Mindegyik formát egyedileg készítették, általában megrendelésre, és gyakran évszámmal, névvel látta el mestere. Első fennmaradt emlékei a 18–19. sz. fordulójáról valók (pl. Nagyszalonta, 1790; Hódmezővásárhely, 1813; Ják, 1824). Képünkön Kántor Sándor műhelyéből láthatunk egy rendkívül ritka darabot, mely tíz apró hordócskából áll, és alulról a második sor középső hordóján egy Rákosi-címer éktelenkedik. Ez a tárgy a karcagi Kántor Sándor fazekasházban található (5300 Karcag, Erkel Ferenc utca 1.), melyet a Györffy István Nagykun Múzeum üzemeltet. A mesterről írt kiadványokban nem találkozunk vele. A képünkön látható hordókulacs páratlan érdekessége múltunknak.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 05. péntek, 17:58 Bővebben...
 

Augusztus 5. Szent Emid

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 5.

Szent Emid

Szent Emid, (Emigdius, Emygdius, Emőd) Ascalum (Asconi Piceno) püspöke, aki 300 körül élt. Pogány családban született. Szülei akarata ellenére megkeresztelkedett, majd Milánóba menekült, ahol társaival, Euplusszal, Germanusszal és Valentinusszal Maternus püspök pappá szentelte. Később püspök lett és Ascalum-ba ment. A város lakói ősidőktől kezdve patrónusuknak tisztelték. 1703-ban földrengések pusztítottak Itáliában, Ascalumot azonban elkerülték. A lakosság ugyanis három hónapon át böjtölt, imádkozott, vezekelt, hogy az Úr Emigdius érdemeiért vegye oltalmába. Ennek köszönhetően a földrengések ellen közbenjáró szentek egyike. Harminc éves korában, 309-ben Diocletianus császár keresztényüldözése által szenvedett vértanúságot, ezért fiatalon és püspöki ornátusban ábrázolják. Lefejezésének napján, augusztus 5-én tartják ünnepét.

Hazánkban is segítségül hívták, így a komáromi földrengés (1763) idejében, de máskor is.

Az 1763-as magyarországi földrengés epicentruma valahol a Komárom–Győr vonaltól északra lehetett. A feljegyzések tanúsága szerint Ácson és Bábolnán is pusztított a katasztrófa, s ekkor dőlt romba a zsámbéki bazilika is. A legnagyobb károk Komáromot érték: 63 ember vesztette életét, 120-an sebesültek meg, az épületek egyharmada romhalmazzá vált, 7 templom ment tönkre.

Győrben szintén jelentős károk keletkeztek, s egy ember meghalt. Több elő- és utórengést is feljegyeztek. A pusztítás viszontagságait egy helyi karmelita szerzetes naplója örökítette meg. Az ottani lakosok a további károk elkerüléséért, hathatós védelemért fordultak a szenthez, s ezért kérték közbenjárását. Óbuda földesura, gr. Zichy Miklósné Berényi Erzsébet az 1763-as, Budát elkerülő földrengés emlékére és Néri Szent Fülöp tiszteletére emeltetett szobrot.

Egy barokk fametszeten díszmagyarba öltözött térdelő alakok könyörögnek hozzá:

 Dicsőséges Szent Emid, imádkozzál érettünk.

Föld romláskor el-ne hadgy, szóllj Istennél mellettünk.

A S. Congregatio Rituum a gyakori földrengések távoltartása céljából a rozsnyai egyházmegye részére október 15. napjára engedélyezte Emigdius kultuszát és zsolozsmáját (1835).

A szent tiszteletének paraszti utókoráról nincs tudomásunk.

Irodalom:

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I-II. Szent István Társulat, Budapest, 1977.

Soós Sándor: Szent Emid (Emőd, Emigdius, Emygdius) tiszteletéhez: Egy 1764-es rézmetszetes imalap és Faludi Ferenc s. j. költeménye

http://tuskesanna.eu/international/node/65

http://real.mtak.hu/7579/1/2.038.pdf

http://lexikon.katolikus.hu/E/Emigdius.html

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 08. hétfő, 08:45
 

A puszta világa - kiállítás a szolnoki múzeumban

E-mail Nyomtatás PDF

A puszta világa - kiállítás a szolnoki múzeumban

A fényképre kattintva tekintheti meg képgalériánkat!2016. június 30-án „A puszta világa” címmel kiállítás nyílt a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítótermében (5000 Szolnok, Kossuth tér 4.). A tárlat két múzeum közös együttműködésével készült, a tablókat a túrkevei Finta Múzeum, míg a tárgyakat a szolnoki Damjanich János Múzeum kölcsönözte.

A pusztásodás folyamata már a török magyarországi terjeszkedése előtt elindult, ám olyan mértékben nem volt jellemző hazánkra, mint az az oszmán pusztítás nyomán elnéptelenedett területeken végül is bekövetkezett. A pusztát számos romantikus és téves nézet azonosítja a magyar kultúrával, amit olykor mi magunk is képesek vagyunk terjeszteni üzleti vagy egyéb megfontolásokból (csárda-romantika műzenével és műételekkel, trükkös lovasbemutatók, álnépi viseletek, stb.). Jelen kiállításban elsősorban a pusztához kapcsolódó tárgyi világot tekinthetik meg a látogatók, azokat az eszközöket, melyek a szilaj, félszilaj állattartáshoz közvetlenül kapcsolódnak. A pásztorok életmódja a paraszti társadalom legkevesebb számú tárgyi emlékét őrzi, ennek ellenére mégis sokféle használati tárgyat vehetünk szemügyre a kiállításban. A gulyásbotok, juhászbotok elengedhetetlen kellékei a pásztortársadalomnak, nélküle sehová sem indultak, munka- és védekező-eszközként is funkcionált, úgyszólván hozzátartozott a viselethez. A bicskatokok szintén a viselet részei, a mindennapi élethez tartozó alapvető használati eszközök. Amerika felfedezése után a dohány elterjedésével a pipázás vált általánossá a népi kultúrában, ennek kellékei a pásztortársadalomban is gyorsan elterjedtek. Ezt hivatott bemutatni a kostök dohányzacskó, a cserép- és tajtékpipák. A táplálkozáshoz tartozó tárgyi világból evőszékeket, sótartókat, bográcsokat, kulacsokat láthatunk. Az alföld legjellemzőbb, később „nemzeti ételként” kitalált gulyását, azaz a pörköltet készítették el ezek segítségével. A gulyás, pörkölt, paprikás szinonimaszavak, levest csak jóval később a polgári konyha csinált belőle.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 07. vasárnap, 14:53 Bővebben...
 

Augusztus 2. Porcinkula

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 2.

Porcinkula

Porciunkula népünk ajkán porcinkula, purcinkula, porcinkulabúcsú, Porcinkulai Szent Ferenc a franciskánus rend három ágának: a ferencrendieknek, minoritáknak és kapucinusoknak, továbbá a velük kegyelmi közösségben élő harmadrendnek legnagyobb ünnepe.

Akik a rend történetét ismerik, jól tudják, hogy a S. Maria degli Angeli titulusára szentelt kis kápolnát, a Monte Subasio kamalduli remetéinek ajándékát Szent Ferenc mindennél jobban szerette. Ez volt az első rend, vagyis a férfiág bölcsője. Itt lett apáca Szent Klára, a női ág, vagyis a második rend társalapítója. Itt halt meg Ferenc testvér.

A kései legenda szerint, amelyről a Fioretti, sőt a Speculum Perfectionis, de még a mi, XIV. századból származó Jókai (Ehrendfeld)-kódexünk is még hallgat, egyszer Jézus és Mária jelent meg a kápolnában Ferencnek. Felszólították, hogy kérjen valami nagy kegyelmet. A Poverello azt kérte, hogy mindenki, aki ezt a templomocskát meglátogatja, teljes búcsút nyerjen. A kérést Krisztus helybenhagyta és Ferencet a pápához utasította. III. Honorius teljesítette Ferenc kérelmét és augusztus elsejének delétől másnap alkonyatig minden esztendőben teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a kápolnában megszabott feltételek mellett ájtatoskodnak.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 07. vasárnap, 18:28 Bővebben...
 

Augusztus 1. Vasas Szent Péter/Zsófia és hároma leánya

E-mail Nyomtatás PDF

Augusztus 1.

Vasas Szent Péter valamint Zsófia és három leánya

Vasas Szent Péter a szegedi eredetű Lányi-kódexben a tizedszedésre emlékeztető Kepegyontó Szent Péter, az Érdy-kódexben Szent Péter vasaszakadása, a Winkler-kódexben Szent Péter vasaszakadatja (festum S. Petri ad vincula): Péter apostol börtönből való csodálatos kiszabadulásának (Apostolok Cselekedetei 12, 1 – 11) ünnepe.

Heródes Agrippa börtönbe veti Pétert, de miért ottan közel vala az húsvétnap szent ünnepi, kit oktávig tisztölnek vala, halasztá halálát az ünnepnek utána. Azonközben az hű keresztyének nagy buzgósággal és szünetlen imádkoznak vala érette, kiszabadojtaná őket. Íme azért mikoron Szent Péter nagy kénnak és sírásnak készsége miatt elszunnyadott volna, Úristennek angyala hozzá jöve nagy fényességgel és feltaszigálá őtet, mondván: kelj fel hamar, vond fel te nadrágodat és övedözzél be és jöjj utánam. Mikoron azt tette volna, kivivé őtet és megszabadojtá az fogságból. Ennek azért emléközetire üli anyaszentegyház ez mai szent ünnepöt.

Elmondja még az Érdy-kódex, hogy I. Sándor pápa azt tanácsolja a fejedelem Balbina nevezetű golyvás lányának, hogy Péter apostol béklyóinak megcsókolásával keressen gyógyulást. Így is tett, és baja elmúlt.

Utána Szent Péter nevében nagy szentegyházat rakának, kit Szent Alexander pápa megszentöle, és Szent Péternek köteleit odahelyhöté tisztösséggel és nevezé az kötelekről ad vincula sancti Petri. Hol ott nagy sok népeknek gyüleközeti lészen ez mai napon és Szent Péter apostolnak kénos köteleit apolgatván (csókolgatván), kérvén ő bűneiknek bocsánatfát, dicsőséges Szent Péter apostolnak fogságának érdeméért. Hova nagy sok számtalan bulcsúkat is engedtenek különb-különb szent pápák.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 07. vasárnap, 18:28 Bővebben...
 

Július 31.

E-mail Nyomtatás PDF

Július 31.

Loyolai Szent Ignác

Loyolai Szent Ignác a szolnoki fogadalmi kápolna üvegablakán, Verebes György munkája, Fotó: Benedek CsabaIgnác vagyis Loyolai Szent Ignác (1491 – 1556), a Jézus Társaság alapítója. Tiszteletét elsősorban természetesen rendje terjeszti.

Ignác, eredeti nevén Iñigo López de Loyola, 1491-ben született egy baszk nemesi család sarjaként. Habár nem volt hivatásos katona, a spanyol király felhívására hadba indult, mint lovag. 1521 pünkösd vasárnapján Pamplona várának védelmében súlyosan megsebesült egy francia ágyúgolyótól. Az egyik lába azonban rövidebb maradt a másiknál. Hosszú ideig otthon kellett feküdnie, loyolai kastélyukban. Olvasnivalót kért, de csak Jézus élete volt kéznél, és egy Szentek élete. A sebesült először kedvetlenül lapozgatta őket, de aztán egyre jobban elámult, s végül egészen e művek hatása alá került.

Szerzetesi fogadalma előtt sokáig katonáskodott, a mórok ellen harcolt. Ebből is érthető, ha híres lelkigyakorlatos könyvében a két zászló: a jó és rossz, a kegyelem és kárhozat lobogója alatt háborúskodók küzdelméről szól. Ezeknek hatására a katonák különösen tisztelték. Ebből a hódoltság idején még a törökök is kivették a részüket. Egy 1667-ből való kassai följegyzés szerint Ignác az egri törökök között is csodát tett, akik ezért képét tiszteletben tartották, és török módon díszítették. A helyi hagyomány erejére vall, hogy az egykori egri császári és királyi 60. gyalogezred zászlaján szintén Szent Ignác oltalmazta a regimentet.

A gyöngyösi jezsuitáknak a szent ünnepén tartott körmenetét néhány előkelő török is tisztelettel nézte végig.

Jellemző az is, hegy Temesvárott a XVIII. században újjáépített várfalnak Ignácbástya (Ignatus-Bastion) volt a neve. Szent Ignác szobra egészen 1785-ig várvédő célzattal ott őrködött Buda főterén. Csak a felvilágosodás türelmetlensége távolította el és állította helyére Pallas Athene szobrát.

Ignác képét a budai szobák ajtajára, házak kapujára is kifüggesztették. Úgy vélték, hogy elűzi a sötétség hatalmait, a képzelgéseket, kísérteteket, rontásokat.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 08. hétfő, 10:16 Bővebben...
 

Július 30.

E-mail Nyomtatás PDF

Július 30.

Abdon – Szennen ókeresztény vértanúk: előkelő perzsa ifjak, akik hadifogolyként kerültek Rómába. Itt a keresztények kiváltották őket. Térítettek Spanyolországban, majd Diocletianus idejében (304) vértanúhalált szenvedtek.

Tiszteletük főleg a középkorban Francia- és Spanyolországban virágzott. Oltalmukat jégeső, sáskajárás ellen kérték. Ez a nyár természeti csapásait elhárító patronátus nyilván kalendáriumi helyükkel függ össze.

Abdont és Szerment már a magyar középkorban is számontartották. Ünnepük liturgikus kalendáriumainkban benne van. Tiszteletüknek bizonysága a gömöri Almágy (Gemersky Jablonec) magyar falu máig élő patrociniuma (1332).  Éppen erről a tájról, Rozsnyó vidékéről  jegyezték föl, hogy Abdon és Szennen napjára virradóra, napkelte előtt ezt kell írni a ház, kamra, istálló, pince szemöldökfájának belső oldalára: Abdon mindenféle csúszómászó állatok! A másik Abdon-napig mindenféle „csintalan” állat és féreg kipusztul a ház tájáról. Hajdanában Gyöngyöspata asszonyai is számontartották, homályosan még emlékeznek rá. Az udvarhelyi és csíki székelyek úgy vélik, ha a fát Abdon és Szennen napján megkongatják, akkor kialszik, kipusztul.

A német és nyomában az eddigi magyar kutatás a nap népi hiedelemvilágát német abtun „letenni, abbahagyni, végetvetni” igével hozza a hasonló hangzás alapján kapcsolatba. Ezt Almágynál a szomszédos középkori német települések még magyaráznák, bár megfelelő környező szász párhuzamokat nem ismerünk. A székely adat azonban talán középkori liturgikus hagyaték. Nyomatékosan kell tehát utalnunk a latin országokban kialakult patronátusoknak német közvetítés nélkül, esetleg vallon telepítésekből eredő átvételére.

Forrás:Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM II. Szent István Társulat, Budapest, 1977. 120.

 

Módosítás dátuma: 2012. december 27. csütörtök, 08:47
 

Hal, gyümölcs, gyékény az ártérben

E-mail Nyomtatás PDF

Hal, gyümölcs, gyékény az ártérben

A pákászvilág rejtett értékei

Ártéri gyümölcsök szemléltetése a szolnoki múzeum állandó néprajzi kiállításában, Benedek Csaba felvételeAz egykori ártéri gazdálkodás a természettel való együttmű­ködést jelentette, az ember al­kalmazkodott a táj nyújtotta lehetőségekhez, és egyensúlyának felborítása nélkül hasznosította annak minden elemét. Az ártér hasznosítása a parasz­ti életformának sokfelé a földművelés­nél is fontosabb része volt. Az állattar­tás (téli legeltetés, takarmányozás) mellett számos vadnövény és -állat is fontos eleme volt megélhetésének (oltott és vadgyümölcsök, különösen ínséges-háborús időkben, som, galago­nya, berkenye, súlyom, harmatkása, böngyöle [azaz gyékény-gyökértörzs], vízi madarak és tojásaik, teknős, mé­hészkedés). Emellett a paraszti életmód nélkülözhetetlen kellékei (faanyag, gyékény) származtak az ártérről.

Ártéri halászat

Az árterek halászata elsősorban a kiáradt víz szétvezetésére és annak apadáskori visszavezetésére épült. Ára­dáskor a vizet szét- és utána vissza­vezető fokok, mesterséges árkok a víz­zel együtt a halaknak is utat nyitottak, és nekik a könnyen felmelegedő, se­kély víz kedvező környezetet biztosított a szaporodásra. A ponty például itt, az elárasztott réteken találja meg azt a szárazföldi növényzetet, melyre ikráit lerakja, mely ha arról kemény talajra hull le, megmarad, ha iszapba, oxigén híján elpusztul. A középkori Magyar­ország legendás halbősége is első­sorban ennek köszönhető.

Módosítás dátuma: 2016. július 27. szerda, 04:40 Bővebben...
 

Július 20. Illés napja

E-mail Nyomtatás PDF

Július 20. Illés napja

Illés napja különösen a szegedi és göcseji népnek, valamint a görögkatolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak számontartott ünnepe. Szenna kálvinista faluban nyilván középkori katolikus hagyomány nyomán dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak. Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon hordatta össze a gabonáját. Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett.

A kultuszt az Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük. Illést a karmelita rend alapítójának, illetőleg példaképének tekinti. Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják.

A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” (Mal 4,5). Habár Illés egy sort sem írt, a Jézus-korabeli zsidó hagyomány mégis Isten íródeákjának tartotta. Ő vezeti azokat a könyveket, amelyekbe Izrael népének jó és rossz cselekedeteit följegyzik. Ez dönti majd el, hogy méltó lesz-e az üdvösségre. A hiedelem a keresztény folklórba is belekerült.

A szegedi néphagyomány szerint Illés hajigálta le a kevély angyalokat az égből. Mennyköveivel azóta is célozgatja őket. Sokszor elér azonban másokat is, mert a gonosz angyalok a jó emberek mellé húzódnak. Mint látni fogjuk, hasonló hiedelem a muravidéki vendek körében is él.

Algyő öreg nemzedékei úgy mondják, hogy a világ teremtése után az Úr meg a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. Ekkor a Sátán meglátta az embert a paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és Urának megcsúfolására maga is Ádámhoz hasonló emberalakot rajzolt a porba. Illésnek nevezgette és költögetni próbálta: Illés, kelj föl! A porember azonban meg se mozdult. Az Úr erre megszólalt: Illés, kelj föl, hajigáld mög azt, aki tégöd alkotott! Illés nyomban fölkelt és az Úr parancsára villámokkal dobálta meg a Sátánt. Ettől kezdve van villámlás és mennydörgés. Ezért mondogatják a gyeviek égiháború idején: Illés csatáz a Sátánnal.

Módosítás dátuma: 2014. július 20. vasárnap, 16:36 Bővebben...
 

Július 8. Szent Kilián napja

E-mail Nyomtatás PDF

Július 8. Szent Kilián napja

Szent István (egykor Szent Kilián) kápolna Mecseknádasdon. 2012.

„Írország sziget az óceánban, szántóföldjei termékenyek,

de híresebb a szentjei miatt, akik közül Itália Kolumbánnak,

Alemannia Gallusnak, Frankföld Kiliánnak örvendezik.”

Kilián Würzburg ír származású vértanú püspöke (†689 táján). Már hazájában püspökké szentelték kolostorában, amikor elhatározta, hogy a szigetországból az európai szárazföldre megy, és ott néhány társával együtt „teljes szegénységben követi Krisztust.”  Mielőtt megkezdte volna misszióját Würzburgban, elzarándokolt Rómába, ahol Konon pápa teljhatalmat adott neki „a prédikálásra és a tanításra.” Frankföldre két társával, Kolonatus pappal és Totnan diákonussal érkezett. Kilián még Írországból tudta, hogy mekkora a jelentősége az uralkodónak a pogányok megtérítésében, és csakhamar sikerült a fiatal Gozbert von Thüringen herceget a keresztény hitre téríteni, akitől rögvest hite megvallásának gyakorlati bizonyítását kívánta, vagyis azt, hogy hagyja el bátyja özvegyét, akivel az egyházi törvény ellenére addig együtt élt. A későbbi hagyomány azt közli, hogy Gozbert „először nagyon meghökkent”, „nagyokat sóhajtott, mert szerette ezt az asszonyt, akit feleségének tekintett.” Amikor az asszony, név szerint Geilana megtudta, hogy Gozbert végül beleegyezett a lassú elválásba, elhatározta a püspök meggyilkolását. Ő a veszélyt felismerve figyelmeztette társait, hogy bátran vállalják a vértanúságot. Geilanának hamarosan alkalma nyílt terve megvalósítására. Amikor a herceg egy hadjárat alkalmával távol volt otthonától, egy, az asszony által felbérelt bérgyilkos lefejezte  az éppen imádkozó Kiliánt és társait.  A tetemeket, az egyházi ruhákat és könyveket elásták a cellában, és lóistállót rendeztek be föléjük. Csoda folytán azonban egy idő múlva sértetlenül megtalálták a három vértanú testét. A gyilkos megőrült és öngyilkosságot követett el, a frank nép Isten ítéletét látta benne, és végleg elfordult a pogányságtól.

Módosítás dátuma: 2016. július 13. szerda, 05:24 Bővebben...
 

Tükör, melybe bepillantva, eszébe jutnak a gazdaembernek hónapokként való dolgai anno 1905. Július

E-mail Nyomtatás PDF

Tükör, melybe bepillantva, eszébe jutnak a gazdaembernek hónapokként való dolgai anno 1905.

Július

Cséplés Orosháza környékén

„Lésznek gabonakévék a’ földön, a’ hegyeknek tetején,

a’képen megindul annak gyümöltse, mint a’ Libánus;

és virágoznak a’ lakosok, mint a’ földnek fűve.”

(A’ Soltárok könyve LXXII. 16.)

 

Ház és udvar. A magtárt gondosan tisztogatjuk, belőle minden szemetet kihordunk, szellőztetjük, hogy a zsuzsok el ne szaporodjék.

Szántóföld, rét, legelő. Az aratás ideje. Az asztagot jó körül árkolni kicsiny, lapos árokkal, hogy az esővíz alá ne folyhassék. Aratás után rögtön jó megkezdeni a tarlónak sekély leszántását. Ha szárazság miatt takarmányszükség fenyegetne, tarlóveteményekkel még nagyon sokat segíthetünk, a mint erről hátrább részletesebben beszélünk. Répa-, tengeriföldeken folyik a kapálás, töltögetés.

Állattartás. Az igáslovakat, a hol erre alkalom van, nagyon jó megúsztatni, vagy legalább estenként egy pár vödör vízzel lelocsolni, de csak midőn testük már lehült. A sertéseknek friss ivóvízről és fürdőről gondoskodjunk. A ki novemberi malaczra számít, már e hóban búgassa fel koczáit.

Baromfinak jó dolga van e hónapban, mert a tarlóra kerül szemelni. Ezenfelül azonban otthon is gondoskodjunk róluk, az ólakat szorgalmasan megtisztogattatván, nehogy a férgek ellepjék őket. Ültetni már nem érdemes, mert a késői csirke satnya marad, ellenben hozzákezdhetünk a tojásgyűjtéshez.

Módosítás dátuma: 2014. július 08. kedd, 07:27 Bővebben...
 

Tizenöt hét indiánok közt 8.

E-mail Nyomtatás PDF

Tizenöt hét indiánok közt 8.

Visszatértünk után még néhány napig szíves házigazdáinknál maradtunk, kik minden kitelhető jelét adták irántunk való barátságuknak. A főnök több ízben megkért, hogy maradjunk köztük, ígérte, hogy házat és annyi nőt ad feleségül, ahányat eltarthatunk s örökké szeretni fognak bennünket. Mi ezt a szíves ajánlatot azzal hárítottuk el, hogy a többi indián nemzeteket is meg akarjuk ismerni; a főnöknek tudtára adtuk, hogy ha ezeket bejártuk s nem kell majd hazamennünk a saját nemzetünkhöz, kétségkívül hozzájuk fogunk jönni, velük fogunk élni, megtanítjuk őket némely hadi cselekre, stb. Ezzel elbúcsúztunk, miután a főnököt megkértük, hogy kísértessen el bennünket az Arkansas folyóig, ahonnan lovainkat vissza fogjuk küldeni.

A főnök személyesen akart elkísérni bennünket; vele és néhány emberével másnap korán reggel el is indultunk a Nississine tó partján. Ez a tó mintegy 40 mérföldnyi széles és 70 mérföld hosszú. Kétnapi lovaglás után megkerülve a tavat, túlsó felén szép gyepes tájakra akadtunk, melyeken számtalan bölény legelt háborítatlanul. Negyed napra az Arkansas folyóhoz értünk, mely magasan a Rocky-hegyekben ered, délnek folyik és 60 mérföldre New-Orleans felett a Mississippibe szakad.

Ez a folyó választja el Texast az Egyesült Államoktól, határuk azonban még mindig villongás alatt van, s valódi határvonal nem létezik. Itt mindenikünk számára egy indián csónakot szereztünk, hogy a folyón lefelé folytathassuk utunkat. A főnök megígérte, hogy lovainkat visszaküldi a Chipowe és Winebago indiánokhoz, akik majd tovább küldik a lovakat Gawfordba. Azután elváltunk. A főnök megismételte meghívását, mi pedig ígéretünket.

Most már távolról sem csodálkozom annyira, mint eleinte, hogy hogyan voltak képesek a franciák indián nőkkel összekelni és egész életüket indiánok között tölteni. Ez a nép nem olyan rettentő és kegyetlen, mint aminőnek sokan leírják s közöttük akárki biztosabban alhatik, mint nálunk egy gulyás-tanyán, azzal a legfőbb kinccsel, amit az indián mindenek felett becsül: a puskával. Nem ölik meg és fegyverétől nem fosztják meg, mert azt mondják, hogy ha a fehérnek puskáját elveszik, éhen kell halnia, minthogy nyíllal bánni nem tud. Lehetetlen tőlük megtagadni azt az erényt, hogy azt, aki hajlandóságukat megnyerte, nagy gonddal ápolják és minden kívánságát teljesítik. Szeretetüket pedig könnyű megnyerni s aki egy kevés hadicselt mutat nekik, az köztiszteletüket nagy mértékben megnyerheti. Életmódjuk kétségkívül vad. De a franciák is, akiket honukból elűztek s akik minden vagyonukat elvesztették, elkeseredve az emberi nem iránt, éppen ebben az életmódban lelték kedvüket, hol szabadon, mint a madár a légben, könnyen és munka nélkül kereshették élelmüket s életük talán kevésbbé volt keserű, mint volt előbbi hazájukban.

Módosítás dátuma: 2016. július 04. hétfő, 16:05 Bővebben...
 

Bartók Béla budapesti előadása a népzenéről

E-mail Nyomtatás PDF

Bartók Béla budapesti előadása a népzenéről

I. Mi a népzene?

A népzene és a népdal körül meglehetősen nagy a zavar. A nagyközönség általában véve valami homogén-egyfélének képzeli el egy ország népzenéjét, holott ez egyáltalán nincs így. Mert a népzene kétféle anyagból tevődik össze. Egyik alkotóeleme a népies műzene, más néven városi népzene; másik alkotóeleme a falusi népzene, más néven parasztzene. Így van ez legalábbis Kelet-Európában, vagyis azon a területen, amely minket elsősorban érdekel.

Lássuk már mostan, mi is az a városi népzene, mi is az a falusi népzene.

Városi népzenének, más néven népies műzenének azokat az egyszerűbb szerkezetű dallamokat nevezhetjük, amelyeket úriosztályból származó dilettáns szerzők komponáltak és amelyek elsősorban az úriosztályban terjedtek el; a parasztosztályban vagy egyáltalán nem, vagy csak aránylag későn, az úriosztály közvetítésével. Nálunk ezeket a dalokat „magyar nóta” néven ismerik. Kodály ezekről ezt írja:

„A népies műdalok a XIX. századnak különösen második felében árasztották el Magyarországot. Uralkodó műfaj az egyszólamú strófás dal; főképp hallomás útján terjed; mindenki tud egy csomó dalt, bár sohasem látta írva vagy nyomtatva. Többnyire megjelentek ugyan, de nem szokás kottából énekelni őket. A szerző nevét senki sem tartja számon, ha tudták is: elfelejtik. A dallamok egyszólamú elgondolásban születnek, a szerző rendszerint nem is tudja a kíséretet megszerkeszteni, azt másra bízza, vagy ki-ki tetszése szerint rögtönzi. Az eredeti kottából való ellenőrzés híján a dallam maga is elváltozik.”

Módosítás dátuma: 2016. július 04. hétfő, 16:17 Bővebben...
 

Tizenöt hét indiánok közt 7.

E-mail Nyomtatás PDF

Tizenöt hét indiánok közt 7.

A következő napot pihenéssel s az indiánok wigwamjainak megtekintésével töltöttük el. Ugyanaz nap az indiánok lovaikat is gyakorolták, tomahawkjukat minden irányban hajigálva; legsebesebb nyargaltukban fel- s leugráltak lovaikról, futás közben fadarabokat hajigáltak egymásnak s azokat a levegőben elkapdosták. Este felé a kígyótáncot járták, ami kedves mulatságuk.

Van egy kerek réztáblájuk, melyen sok apró csörgő függ. Ezt a réztáblát a főnök, vagy ha ő nem vesz részt a táncban, más valaki a kezébe fogja; minden táncoló a derekára egy bőrövet köt, melybe a mellette álló társa belefogózik, majd olyan formán, mint ahogyan a rácok a kóló-t járják, csakhogy az indiánok nem körbe állnak, mint a rácok, hanem sorba. Most a vezető csörgetni kezdi a réztáblát, ami a zajt növeli; a táncolók lábaikkal először lassan dobognak, azután jobban-jobban, s a zaj mindig nagyobbodik. A csörgőt verő táncos vezeti a mögötte tomboló tömeget mindenféle figurákban; hol lehajolva, hol félig görbülten megy, hol lefekve csúszik előre, s a többi mind utánozza mozdulatait. Néha összebonyolódik az egész sor s ismét kibontakozik, mindenféle hajlongások, a szabadon levő egyik kéznek változatos mozgatása közben. Ez alatt az arcuk kifejezése is a játéknak megfelelően változik. Végre a moraj legmagasabb fokára hág s kiállhatatlan ordítássá válik, mely több mérföldre hallható s az egész föld reng a dobogásuktól, mert néha három-négyszáz ember vesz részt a táncban.

Vannak ezen kívül csatatáncaik is, melyek hasonlók a kígyótánchoz, de mások benne a mozdulatok, melyek annyira felbőszítik őket, hogy ingerültségükben nekimennek a fáknak és kőszikláknak és azokat vad dühvel rombolják. Az ilyen tánc után mindnyájan a földre vágják magukat s hosszabb ideig szótalanul pihenik ki fáradtságukat.

A nők sem ezekben a táncokban, sem a férfiak más mulatságaiban nem vesznek részt s nem emlékszem, hogy láttam volna valahol nőket is az indiánok társas összejövetelein.

Módosítás dátuma: 2016. július 04. hétfő, 16:14 Bővebben...
 

Állattartás és erdő az ártérben

E-mail Nyomtatás PDF

Állattartás és erdő az ártérben

Néprajzi hagyományok          

Ártéri erdő az Ipoly mentén, Ipolydamásd határában, 2016. Kürtössy Péter fotójaMa már nehezen képzeljük el azt, hogy nemcsak nálunk, hanem egész Európában az állattartás alapját, feltételét elsősorban és sokáig a fák lombja, az erdő biztosí­totta, nem pedig a fátlan legelő és a szántóföldi gabonatermesztés mellék­termékei, az ugarnak, parlagnak hagyott, pihentetett ugarlegelő, a szalma, kukoricaszár, valamint termesztett takarmányok.

Fával benőtt szigetek, árterek

Columella és Vergilius, az ókor neves gazdasági szakírója és a gazdálkodást megéneklő költő részletesen foglalkozik a különböző fák lombjának értékével az állatok szempontjából. (Legkedveltebb volt szerintük a kőrisfa, a berkenye, a szil, a juhar, a hárs, a mogyoró és a fűzfélék, de szívesen fogyasztották a tölgy­féléket és a nyárfát is.) Az állatok nem­csak legelték, vagyis maguk tépték le a lombot vagy rágták a fák kérgét, hanem az ember is segített nekik az élelem­szerzésben. Baltájával ágakat vágott le, olyan magasból, ahol már azt a jószág nem érte el. A pásztor kedvenc állatait egy-egy leveles vesszőnyalábbal csalo­gatta magához. Erdős, fákkal benőtt legelőkben nem is lehetett volna őket ostorral vagy kutyákkal hajtani.

Lombtakarmányhoz úgy segítették az állatokat, hogy az erdő erre a célra elkülönített részén a fákat vagy az ár­téri kaszálókat szegélyező füzeket rendszeresen „csontolták”. A 2-3 éves leveles ágakat olyan magasságban vág­ták le, hogy a csonk helyén sarjadó gyenge hajtást az állatok szája ne érje el. Ezeket a leveles ágakat télre is el lehetett tenni, lombszénaként. Erre a Sárközből, a Duna mentének más részeiből és Erdélyből is van számos adatunk.

Az erdei legeltetésnek három szint­je volt: a termő fák, a csontolt, botolt fák és bokrok, illetve a fák közti gyep­szőnyeg. Ez az összetett haszonvétel napjainkra csak északon, skandináv földön, Gotland szigetén maradt meg, valaha egész Európában és a Kárpát­-medencében is gyakorlat volt.

A nyugati határvidéken a legutóbbi időkig láncos bot csörgetésével riasz­tották, terelték a pásztorok a nyája­kat, például a Csallóköz és Szigetköz fával benőtt szigetein, a Duna-ágakat nemegyszer átúsztatva. A pásztorokat megszemélyesítő regölők Vasban és Zalában ilyen karikás-láncos botokkal verik ki a ritmust újévi köszöntésük­höz.

Módosítás dátuma: 2016. július 17. vasárnap, 12:16 Bővebben...
 

Tizenöt hét indiánok közt 6.

E-mail Nyomtatás PDF

Tizenöt hét indiánok közt 6.

A lord egészsége néhány nap múlva tökéletesen helyreállván, tanácskozni kezdtünk, hogy tovább menjünk-e és veszélyeztessük-e tovább az életünket? Sok pro és contra után abban egyeztünk meg, hogy szégyen volna visszatérnünk, miután több indián nemzet látogatására tökéltük el magunkat s a hírlapok is közölték, hogy a távol Nyugatra utazunk; mi pedig még csak az első és legközelebb levő indiánokat láttuk, kik nem is mondhatók egészen vadaknak, minthogy a fehérek némely szokását elfogadták s félig-meddig ruházkodnak is. Közakarattal elhatároztuk tehát, hogy tovább megyünk, mert el kellett ismernünk, hogy nem az indiánok vadsága okozta baleseteinket, hanem saját ügyetlenségünk.

Értesítettük a főnököt arról a határozatunkról, hogy Nyugatnak szándékozunk utunkat folytatni, hogy a többi derék indián törzseket is meglátogassuk; a főnök újra megígérte, hogy elkísér bennünket.

Másnap mind a férfiaktól, mind a nőktől jelek által elbúcsúztunk s mint észrevehettük vonásaikból, mind sajnálkozni látszottak elutazásunkon. A lord azt a vén nőt, ki őt oly remekül gyógyította, többféle üveggyönggyel és egy aranygyűrűvel ajándékozta meg, aminek a vén nő igen örült.

Így váltunk el az indiánoktól s mondhatom, nem minden érzés nélkül, mert már hozzájuk szoktunk és jeleiket is érteni kezdtük. Ámbár sem szokásaikat, sem nyelvüket nem értettük, mégis voltak közöttük némelyek, kik iránt barátságos vonzódást éreztünk; ezek közé tartozott a főnök, ki csaknem mindig velünk volt, s ennek két testőre. Igen kedvesen fogadtuk tehát a főnök kíséretét s felszedve podgyászunkat, a főnök, a két testőr s még három vagy négy izmos indián társaságában útnak indultunk, számtalan gyermektől kísérve.

Bővebben...
 


1. oldal / 17

Hirdetés

Partnereink hirdetései:
Hirdetés
www.karpatmedence.net

Névnap

Ma 2016. augusztus 26., péntek, Izsó napja van. Holnap Gáspár napja lesz.

Belépés

Szavazások

Ön melyik országrészből olvas bennünket?
 

Ki olvas minket

Oldalainkat 11 vendég böngészi