Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Így szórakozunk falun

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Így szórakozunk falun

A falu télen szórakozik. A nyár a munka, a megfeszített, verejtékezésig tartó munka ideje. Reggel háromkor kelnek, harmatszállatig dolgoznak és a szüntelen robotot csak a vasárnapok tiszta ruhaszaga, harangkongásos fehérsége szakítja meg. Vasárnap, kiváltképpen, ha jelesebb napra esik, muzsikát tartanak a vendéglőben és a mulatság hírére összesereglik a harmadik, negyedik falu lánya-legénye is. A táncban főként ezek vesznek részt. Menyecske, házasember csak a késő esti órákban elegyedik bele, amikor a jókedv már a tetőfok felé hullámzik. Olyan magasra azonban sohasem jut a vígság hulláma, hogy magával sodorná például a negyvenéves asszonyokat. „Sorbéli asszony” – mondják a baranyai falvakban az ilyen korban lévőkről és a „sorbéli asszony” már nem viselhet pirosat; sötétkék, kávébarna, dohánybarna a ruhája színe, nem cifrázza magát, templomban közel ül az oltárhoz, temetésen együtt mondja a búcsúztató éneket a tanító úrral, gyűdi búcsúra jár a szentképes zászló alatt és ha mulatságról esik szó, földresütött szemmel mondja:

– Nem illek én már oda. Az táncoljon, aki fiatal…

Bizony, a negyvenéves parasztasszony már nem fiatal. Tizenhatéves korában férjhez ment, megszedték magukat, első gazda lett az ura, a lánya – merthogy a gazdag ember gyerekéhez úgy illik – még korábban siet a pap elébe, mint anyja. Azzal dicsekszik az asszony, hogy már tizenhárom éves korában kérője akadt a lányának, csakhát „gyengéltették” még a házasságra. Tizennégy múlt, ünneplő iskolából maradt ki, amikor miniszteri engedéllyel, lakzit tartottak és a negyvenéves sorbéli asszonyt már hét évvel ezelőtt „öreganyám”-nak szólították, most már iskolás a nagyobbik unokája, erős gyerek, segít az apjának takarmányt ledobálni a kocsiról.

Módosítás dátuma: 2023. február 22. szerda, 21:13 Bővebben...
 

Mesélnek a csillagok

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Mesélnek a csillagok

Nyári estéken sokszor elgyönyörködünk a csillagos égben. A fényes aranyszegekkel kivert fekete kristálykupola sok gyönyörűséget tud nyújtani mindenkinek. A csillagász képzelete átrepül a sok ezer és millió fényévnyi távolságon és közelről lesi meg a csillagok születését, a cefeidák lüktetését, a kettőscsillagok páros táncát. A klasszikafilológus viszont leolvassa az égről csaknem az egész görög-római mitológiát. Ott látható a csillagképek között az egész Perseus-mondakör összes szereplőivel; ott van az Argonauták hajója, akik az aranygyapjút akarták megszerezni; ott vannak a sokezer éves Állatkör tagjai: Kos, Bika stb. De megtaláljuk az égen az olimpuszi isteneket is, Jupiterrel az élükön. Sokezer évvel ezelőtt a görög ember képzelete így osztotta be a csillagokat, s ezt a beosztást a görög műveltséggel együtt átvették az összes művélt nemzetek sőt – tájékozódási célokra – a tudományos csillagászat is.

A magyar ember is mindig szeretett a csillagokban gyönyörködni, főként a pásztorember. Aki foglalkozása következtében sokat éjszakázott a szabad ég alatt és esti pihenőkor, pásztortűznél a csillagokból olvasta ki az órát, évszakot, időjóslást, azokban találta mulatságát.

Természetes, hogy az őshazában élő magyar pásztor mitsem tudott a görög mitológiáról s a csillagképeket a maga módja szerint nevezte el. Mindenekelőtt feltűnt neki az eget kettészelő, sejtelmes fényű, széles Országút: nyilván nem más, mint a Tündérek útja; nyári éjjeleken azon sétálnak fel és alá, a Tündérek fordulójánál visszafordulnak, sőt egy helyen táncra is kerekednek.

Módosítás dátuma: 2023. január 23. hétfő, 17:20 Bővebben...
 

Az utolsó magyar sámán

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Az utolsó magyar sámán

I.

Kálmány Lajosnak hívták, öreg falusi pap volt, most nyolc esztendeje jelentették róla a pesti lapok, hogy elhunyt Szegeden, amelynek társadalma nagy részvét mellett temette el s hogy a legkiválóbb magyar folklorista halálhírét mély részvéttel fogadja az egész magyar tudományos világ.
Dehogy fogadta részvéttel… 1920 elejét írták akkor. Hol volt akkor az egész magyar tudományos világ? S ha volt, bizony egészen más dolga volt neki, mint halottakat megeleveníteni. Inkább az élőkből kellett halottakat csinálni, legalább úgy in effigie. Akkor folytak az igazoltatási eljárások a Tudományos Akadémiától kezdve a rókabögyösi paprikahasító-lányok önképzőköréig. Istenem, hogy az ilyen szép világ is elmúlik!

Aztán nem is akkor halt meg Kálmány Lajos, mikor a lapok eltemették, hanem vagy másfél hónappal azelőtt. Csakhogy ennyi időbe került, míg Szegedről Budapestre ért a hír. Szeged akkor francia impérium alatt volt és éjszakánként madagaszkári szerecsenek igazoltatták az uccán a népeket. Nem fölhányásképpen mondom, hiszen ez is elmúlt már s különben is ezek a malgasszok nagyon barátságos és jókedélyű úriemberek voltak. Legföljebb azt mondták a riadt polgárnak:

– Na, mit felsz, fene pofádba? Van kell neked jó szigarett?

Ingyen barátságból adták, nem kérek érte aranyórát senkitől se.

A Kálmány Lajos temetéséhez is ilyen fekete uraság szolgáltatta a díszőrséget. Ott posztolt a francia tábornok kapujában s mikor elhaladt mellette a gyászkocsi, szalutált a halottnak. Ez képviselte az úgynevezett társadalmi részvétet. A három kapa- kaszakerülő, alá a temetőig kísérte a néhai papot, a kocsiút térdig felcsapó latyakjában, az nem számítolt. Az nem társadalom volt, csak három vidéki skriblifex.

Szóval a nekrológnak csak a lényege volt igaz, de az aztán csakugyan igaz volt. A legkiválóbb magyar folklorista meghalt.

Bővebben...
 

Veszprém megyei helynév magyarázatok

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Veszprém megyei helynév magyarázatok

Ezen megyéből – mely nevét a néprege szerint Szent István király neje Gizella ezen szavaitól „Vessz el-prém” nyeri, miről Ranolder János püspök megjegyzé, hogy a nagy királyné drága prémjét illetőleg, annak értékét jótékony czélokra e helyen fordította, – közlünk a. b. c. rendben helynév-adatokat.

Advaskő. Tágas kő barlanggal, a nép oly régi helynek tartja a barlangot, hogy oda már a tatárjárás idejében a környékbeli lakosság mint menhelyre húzódott, és szerencsésen megmenekülvén az üldözők elöl, azon odvas követ, melynek nyílásán a barlangba bejutottak, tiszteletben tartották és körüle helységet emeltek. Advaskő=odvaskő=lapis Cariosus.

Balaton. Azon kis magyar tenger, mely nagy részben Veszprém megyét is öntözi, nevéről Garay a költő azon regét közli, hogy itt egy leányzó lakott, kit szerelmi bú bántott, és emiatti könnyűit a patak, mely éden kertje mellett folydogált, nem győzte befogadni. A patak a leány hitszegőjét megbosszulandó, kérte az anyaföldet, adjon emlőjéből egyszerre annyi víztömeget, hogy a hitszegőre szállhasson haragjával, a kisded szörnyeteg tengernyi óriás lett, víz alá jött a határ, s így keletkezett a tó.

Miként, ha régi dühvel

Még most is üldené

A hitszegőt, naponként

Kiront a part felé.

A szlávok a nevét Blató egyenlő mocsár szótól származtatják s állításuk szerint itt szarmata telep levén, akkor is a tó már fennállott, sőt előbb a rómaiak alatt Peizó név alatt volt ismeretes (lásd bővebben helynevek magyarázata czímű munkám II-ik f. 156. lap).

Módosítás dátuma: 2021. március 23. kedd, 19:37 Bővebben...
 

Esztergom megyei helynév magyarázatok II.

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Esztergom megyei helynév magyarázatok II.

Ezen kisded megyéből, mely törvénykezésileg csak két járásra van osztva az eddig közlött helynév magyarázatok gyarapítására, gyűjteményünkből még a következőket közöljük.

Búcs helység. Nevét némelyek szerint Búcsú vitéztől kapja, mások szerint pedig azon körülménytől, hogy itt Búcsújáró hely volt.

Csév helység. Lenkey szónyomozása szerint, Csév-cső-árok, régen Vízfogó. Ezen hely vagy árokkal volt körülvéve, vagy gazdászati szempontból cseves-csöves vetemények helye volt.

Dágh helység. Régi hely, rómaiak alatt itt állott Quadriburgum nevű erőd. A hely nevét némelyek a zsidóból származtatják, jelentése: hal, és itt halastó létezhetett. Magyarban Dagh-dagály emelkedettség, és így ezen helyen dombos, hegyes vidéket kell keresni.

Ebed helység. Régi hely, említi már egy 1378-ban kelt oklevél. — Monda szerint ahol a király és királyné átutaztak, ott a népnek ingyen ebéd adatott, ezen hely is egy alkalmi ebéd emlékezetére neveztetett el. - Megerősíteni látszik ezen mondát Stephán V. A. 1271. Nyelvészi szempontból is Ebéd - Evés, a szóban a d. betű az ragaszték, mely a határidőt jelzi, melyben az evés történik.

Bővebben...
 


1. oldal / 3