Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szellemi néprajz Népi gyógyítás

A hagyományos juhászat mentálhigiénés vonatkozásai

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A hagyományos juhászat mentálhigiénés vonatkozásai

Sok szeretettel köszöntök mindenkit itt a Hagyományok Házában, a népi gyógyászatról szóló előadássorozat keretében. Nekem jutott az a megtisztelő szerep, hogy beszélhetek a juhászat mentálhigiénés vonatkozásairól. Nagyon sokáig kerestem ezt a címet, azt, hogy az én személyes juhászattal kapcsolatos etnográfiai kutatásaim, élettapasztalataim hogyan illeszthetők bele a népi gyógyászat fogalmi keretébe. Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy beszélünk itt a hétköznapok szintjén gyógyító életformákról, gyógyító hagyományról, arról, hogy a régi ember jobban élt vagy ma is vannak olyan népek, akik az életmódjuknál fogva akár mentálisan, akár fizikailag egészségesebbek. Úgy gondoltam, ebből a szemszögből érdekes volna a mai magyarországi juhászat helyzetét, az ebben betöltött szerepemet körbejárnom. Ezáltal betekintést nyújtanék azok számára is ebbe az életformába, – akik például otthon arról álmodoznak, bárcsak juhásznak születtek volna vagy elkezdenék ezt a hivatást – hogy gyakorlatilag mire számíthatnak a kezdő lépéseknél. Mert ugye amikor az ember már elkezdte, akkor már csak az Isten fogja a kezét, ezt mindenkinek garantálom.

Béres Sándornak hívnak, a Pécsi Tudományegyetemen végeztem néprajz-történelem szakpárt jó sok évvel ezelőtt. Elég lassan és sokáig, ugyanis nagyon nehezen illeszkedtem be a városi egyetemi világba egy faluszéli környezetből. Már akkor vívódtam, hogy nem tudok vagy inkább nem akarok pusztán elméleti szinten gondolni a világra. Arra vágytam, hogy az elméleti problémákat a gyakorlatban is megismerjem. Elvemmé vált, hogy ha rájövök valamilyen igazságra a kutatás kapcsán, akkor az onnantól a saját életemben is kötelez. Mint mikor egy orvos rájön arra, hogy bizonyos üdítőitalok mérgezik az embert, akkor nem engedheti meg magának, hogy ezeket fogyassza. Legalábbis lelkiismereti alapon nem.

Módosítás dátuma: 2023. március 12. vasárnap, 12:33 Bővebben...
 

Népi gyógyítás Jászladányban

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Népi gyógyítás Jászladányban

„Minden átok reád földből árad s omol,

Viszont azon földnek gyümölcsétől oszol,

Kőnek, fűnek, fának ereje orvosol."

-Enyedi István-1

Bevezetés

Dolgozatomban Jászladány népi gyógyítását kívánom feldolgozni, ezen belül is az embergyógyítást. Néhány évvel ezelőtt a természetgyógyászat előtérbe kerülése az én figyelmemet is felhívta a természetes gyógymódokra. Elolvastam néhány gyógynövényekkel foglalkozó irodalmat, s kezdett egyre jobban érdekelni ez a terület. Ezért III. évfolyamos hallgatóként a jászladányi néprajzi kutató táborban a népi gyógyítás témáját választottam. A gyűjtés során kiderült, hogy a jászladányi emberek nagyon sok régi gyógymódot őriznek, s egy híres-neves gyógyítóval is büszkélkedhetnek. A gazdag anyag terjedelme és értéke arra buzdított, hogy tovább kutassak és lejegyezzem a feltárt adatokat.

Az adatközlőim mindegyike római katolikus vallású és jászladányi születésű. Ketten közülük cigány származásúak. Legnagyobb részük az 1920-as években született, de a legidősebb néni 1899-es születésű. Éppen ez ad lehetőséget arra, hogy a XIX. század végétől vizsgáljam a témát napjainkig, hiszen a szülők, nagyszülők történetei élénken éltek adatközlőim emlékezetében. Főként asszonyok mondták el tapasztalataikat, s ez azzal magyarázható, hogy a nők magasabb életkort érnek meg, s ők foglalkoznak inkább a "házipatikával", orvosolják gyermekeik és hozzátartozóik bajait.

Megvizsgáltam a község egészségügyi helyzetét is, hiszen az befolyásolta a népi gyógyítást. Ehhez szolgáltattak további adalékot Jászladány halotti anyakönyvei, melyekben a halálozási számokat és okokat áttekintve világosabb kép rajzolódott ki az egészségügyi viszonyokról.

A szakirodalom tanulmányozása mellett saját gyűjtésemre támaszkodtam. Magyari Márta 1979-es Szemmel verés-re vonatkozó kérdőívét és a Damjanich János Múzeum Adattárában található "Kérdőív népi gyógyítás gyűjtéséhez" c. anyagát használtam. A gyűjtés elrendezését a racionális és irracionális gyógymódok csoportosításával végeztem, de kitértem a technikákra és a felhasznált anyagokra is. Szólok a gyermekbetegségekről és a falusi specialistákról, akik fontos szerepet töltöttek be a falu életében.

Módosítás dátuma: 2016. március 06. vasárnap, 09:47 Bővebben...
 

A Hortobágy környéki pásztorok gyógyító tudománya a 20.század végén

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A Hortobágy környéki pásztorok gyógyító tudománya a 20.század végén

Előszó

Az itt közölt anyag a hortobágypusztai Meggyes csárdában megrendezett pásztortalálkozó alkalmával került begyűjtésre 2002. április 27-én Nagy László és Örsi Zsolt néprajzkutatók által.

A megszólaltatott adatközlők a Hortobágy környékén (Balmazújváros, Hortobágy, Nagyiván, Kunmadaras, Kunhegyes, Karcag) élnek, itt foglalkoztak vagy foglalkoznak ma is pásztorkodással, állattartással. Megtalálhatók köztük a ma élő legidősebb korosztály tagjai, akik saját elmondásuk szerint még gyermekkorukban látták a régi szilaj pásztorok utolsó hírmondóit, esetleg tőlük is vették át tudásuk egy részét „hallva-tanulva”. Amit a régi pásztoremberektől ellesni nem sikerült, arra „az idő meg a muszáj tanította meg őket.” Néhányan közülük tősgyökeres pásztordinasztiák tagjai, akad olyan, akinek a dédnagyapja is pásztor volt, és olyan is, akinek a fia viszi tovább a családi hagyományt. A ma élő idősebb és ifjabb generációk tagjait egyaránt sikerült megszólaltatnunk. A sertések gyógyításával kapcsolatos adatokat nem gyűjthettünk, mivel az összejövetelen kizárólag csikósok, gulyások és juhászok voltak jelen.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a találkozó szervezőinek, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjének, Aradi Csaba igazgatónak és Kiss Róbertnek és Gencsi Zoltánnak a Hortobágyi Génmegőrző Kht. igazgatójának a lehetőségért, és külön az ott megjelent pásztoroknak a készséges hozzáállásukért.

I. Bevezetés

A pásztornak, a föld bármely kontinensén, az emberi történelem bármelyik korszakában látta is el feladatát, mindig ügyelnie kellett a rá bízott jószág egészségének megőrzésére, betegségeinek felismerésére és gyógyítására. A magyar néprajztudomány az eddigi kutatások során több lényeges megállapítást tett a magyar pásztorok állatgyógyító tevékenységével kapcsolatban. Röviden ki kell térnünk azokra a főbb pontokra, melyek az alább ismertetett gyűjtött anyag szempontjából lényegesek lehetnek. Az állati betegségeket orvosló pásztoraink tudásanyagát, motivációját, a kezelés során felhasznált anyagokat és technikákat több tényező is alakította és alakítja ma is. Nézzük meg ezek közül a legfontosabbakat.

Módosítás dátuma: 2015. július 01. szerda, 08:02 Bővebben...