Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Sírva vigad a magyar?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Sírva vigad a magyar?

Sokat koptatják manap ezt a szólást. Akik eredetét nem ismerik, valami régi közmondásnak gondolják, és föltétlenül hitelt adnak neki. Pedig nem közmondás, hanem szállóige. S nem is olyan régi, mert még száz esztendős sincsen.

Bajza 1825-ben írt Borénekének következő sorai hozták forgalomba:

Míg Mohácsnál nem csatázott

A félholdú büszke tar.

Víg volt addig; hajh, azóta

Sírva vigad a magyar.

A mondás tehát eme máig divatozó alakjában nem népi termék, hanem irodalmi szülött, költői alkotás. A gondolata azonban más formában már előbb is föltűnik. Kisfaludy Sándor 1807-ben kiadott Regéinek előszavával körülbelül ugyanezt állítja: „A magyar, – úgymond, – hajlandó a szomorúságra. Sőt még örömét és vígságát is bús hangokkal jelenti. Bizonysága ennek a köznép énekeinek többnyire szomorú nótája. A magyar felől igazán mondhatni, hogy sírva tánczol.” Az utolsó mondat azt sejteti velünk, hogy Bajza Kisfaludytól vette szállóigévé vált mondásának alapját. Kisfaludyénál régibb nyomról nincs tudomásom. Ez azonban mellékes dolog. A fő az, való-e, hogy a magyar sírva vigad? Csakugyan megfelel-e ez a jelenleg igazságkép hirdetett szólás nemzeti zenénknek és jellemünknek?

A közvélemény azt mondja reá: minden bizonnyal! Én ellenben kereken tagadásba vonom, és azt állítom, hogy semmiképpen! Micsoda alapon és joggal, íme:

Módosítás dátuma: 2022. február 07. hétfő, 18:30 Bővebben...
 

Falucsúfoló mondások a Sárrét környékéről

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Falucsúfoló mondások a Sárrét környékéről

Miként az ország más vidékein, úgy a Sárréten is szokás volt ezelőtt, hogy egyik falu a másik bosszantására hosszú évtizedekig, sőt évszázadon át elemlegetett valamely ott megtörtént együgyű esetet, véletlen tévedést, a kipécézettek hiúságát sértő kicsiséget, vagy némely agyafúrt embertől szélnek eresztett alaptalan kitalálást. A csúfolódás alapját képező történet – való, vagy kitalált, – többnyire feledésbe merült már, csak ritka esetben él még.

A sárrétudvariakról azt beszélgették, hogy hízó helyett a talicskát perzselték meg. Egyik ottani háznál ugyanis szokás ellenére akkor tértek be a pitarba pálinkázni, amikor leszúrták a hízót és a perzseléshez való szalmával már be is hintették. Valamelyik tréfakedvelő szomszéd megleste ezt, s ezen rövid idő alatt átvetette magát a kerítésen, kirántotta a szalma alól a szép hízót, félrehúzta a kazal mögé és a talicskát tette a helyére. A gazda aztán e fölött gyújtotta meg a tüzet. Az egész falut szégyenbe mártották ilymódon, mivel híre csakhamar dobra került.

A bajomiakat gyékényrágóknak csúfolták, mert szegényebb sorsú lakói, akiknek a gyékényszövés, kosárkötés jelentős jövedelmű foglalkozása volt a múltban, örökösen e rétségi növénnyel foglalatoskodtak. Ezek nem is igen hederítettek a csúfolódásra, de annál inkább tűzbe jöttek ezen mezőváros nemeseinek és szabadhajdúinak rátarti ivadékai.

Módosítás dátuma: 2021. szeptember 05. vasárnap, 09:52 Bővebben...
 

Falucsúfoló szólás-mondások a Nyírségen

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Falucsúfoló szólás-mondások a Nyírségen

Falukutató utamon akadtam én is egy-két falucsúfoló szólás-mondásra, melyeket úgy gondoltam érdemes feljegyezni, már csak azért is, mert napról-napra kevesebb azoknak a száma, akik magyarázatát is tudják adni az ilyen szólás-mondásoknak. Volt hely, ahol nevetve mesélték el a történeteket, de bizony nem egy helyen (pl. Túrán) megharagudtak kíváncsiságomért. Gúnyolódásnak vették. Ilyenkor a szomszéd falubeliekhez fordultam, akik szíves-örömest mondták el a másik falu esetét, de a magukéról bölcsen hallgattak.

Jó pár esztendeje történt meg az alábbi eset Túrán. Egy szép nyári vasárnap – midőn a község apraja-nagyja a templomban volt – a falu bikája a kölesbe ment legelni. Észrevette ezt a templom ajtajában botjára támaszkodó csordás, mire elkiáltotta magát: „Kuk taraiak, kölesben a bika!” Szaladt az egész falu, otthagyva csapot-papot, vasvilláért, hogy kiűzze a bikát a község köleséből. De még ma is vasvillát ragadnak, ha valaki ott bikát és kölest emleget.

Kótajban az 1800-as évek végén, a mai görög kath. templom helyén lévő vendégfogadó előtt megállt egyszer egy kereskedő. Míg ő bent az út porát öblögette, szekeréről elvitték párhetes borjúját. A tolvaj a pap istállójában kötötte be, azzal a hátulsó gondolattal, hogy ott csak nem fogják keresni. De bizony azt ott is keresték és szerencséjére a kereskedőnek, meg is találták. Szerencséjére a kereskedőnek, de nem a községnek, mert azóta bárhová mennek, csak azt hallják falujukról: „Ájváj Kótaj, még a pap is tolvaj.”

Módosítás dátuma: 2021. április 07. szerda, 18:31 Bővebben...
 

„Belemarkolt, mint málé Roza a tökmagba”. Lokális szólások a Torontál megyei Padén

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

„Belemarkolt, mint málé Roza a tökmagba”

Lokális szólások a Torontál megyei Padén

Amikor a török időkben a temesvári vár elesett, a Bánság (középkori nevén Temesköz) egykor oly gazdag és termékeny mezőgazdasági területei teljesen elpusztultak, és velük veszett vagy jobb esetben északra menekült magyar lakossága is. A török kiűzése után a bécsi kormány nem ismerte el a terület régi birtokosainak igényét földjeikre, és a háborúk tetemes költségeire hivatkozva az egész térséget kincstári tulajdonnak nyilvánította, majd 11 vidékre osztva Temesi Bánság néven Bécsből kormányozta. Az első évtizedekben szinte kizárólag csak német telepesek költözhettek ide, betelepítésük később Mária Terézia, majd II. József idején is tovább folytatódott. Szerbek szétszórtan már a török hódoltság alatt is laktak a vidéken, majd 1751-ben, a tiszai határőrvidék felosztása után Nagykikinda környékén végleg letelepedtek. A románok a Temesközzel határos keleti hegyvidékekről húzódtak le, és alapítottak falvakat. Az idők folyamán katolikus bolgár, cseh, szlovák, ruszin, lengyel és krassován települések is születtek, így a Bánság a történeti Magyarország legtarkább nemzetiségi tájává vált (Kósa 1983: 63-65.).

Magyarok csak a legutolsók között települhettek e vidékre, mikor a terület közigazgatásilag újra visszakerült Magyarországhoz. A többi nemzetiségtől eltérően,  betelepítésüket nagyobb részt földesurak szervezték, a kincstár már jóval kevesebb szerepet vállalt benne.  A földesúri telepítések nagy része szerződéses dohánykertész község volt, és döntően szegedi és Szeged környéki kirajzásnak tekinthető. Az elvándorlás oka az ott lévő nagybirtokok allódizációjában, majorsággá alakításában keresendő, ami súlyosan érintette a kertészek szabadabb gazdálkodását. Elvették legelőiket, fokozottabban igénybe vették munkaidejüket, ezért a dohánykertészek újabb területekre, így a Bánságba is elvándoroltak, ahol kezdetben az földesurak nagyobb szabadságot biztosítottak nekik (Bálint 1976: 131-132).  Vedres István versében erről így emlékezett meg:

Dohány! mellyet nem rég Lakosim művelnek,

Érette Bátskába, Bánátba költöznek,

Mennek Tisza menték fölfelé Pusztákra,

Mint a meg tölt kasbul a raj más határra.

Bővebben...
 

A töröknek adós ne légy…Török közmondások

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A töröknek adós ne légy…

Török közmondások

Ki nem tud szolgálni, nem is tud parancsolni.

Ki haraggal kel föl, kárral ül le.

Hallgatni bölcsek, felelni bolondok szokása.

Gyümölcstelen fára nem dobnak követ.

A sors íjától kilőtt végzet-nyilat nem lehet az óvatosság pajzsával feltartóztatni.

A nép rontja el a fejedelmet.

Az esztelen olyan kakashoz hasonlít, mely rossz időben kukorékol.

Módosítás dátuma: 2022. július 06. szerda, 10:32 Bővebben...
 


1. oldal / 18