2024. március 17. vasárnap, 00:00
Bálint Sándor
           
Magyar búcsújáróhelyek: Győr
Alig láttunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép szorosabban összeforrott volna a kultusszal, ahol a jámbor hagyományra szögesebb gonddal ügyelnének, mint Győrben. A székesegyház vérrel verejtékező Mária-képe igazán szíve a városnak.
Történetét Jordánszky Elek a Boldogságos Szűz Mária kegyelemképeiről írt régi munkájában így mondja el: „Midőn Cromwell Olivér tizenegy esztendei dühösködéssel Nagy-Britanniában a katholikusokat üldöző, némely püspökök onnan elüzettetvén, Németországban keresék és találák menedékhelyeket. Ezek közül eggyel, úgymint Lyncaeus Walterrel, clamfordi irlandus püspökkel megismerkedett Püski János győri püspök és őtet magához híva, sőt példás életére, tudományára, érdemeire nézve, győri kanonokká is nevezé 1655-ben. Nyolc esztendeig élt Győrött Lyncaeus, nagy tiszteletben lévén mindeneknél, akikkel társalkodott, minthogy istenfélő, ájtatos, jótékony és tudós volt. Halála után az a Boldogságos Szűz szépen festett képe, amelyet ő magával, mint egyedülvaló, de egyszersmind nagyrabecsült kincsét, kihozott Izlandiából és mely előtt mindennapi imádságait szokta vala buzgón véghezvinni, a győri nagytemplomban kitétetett Szent Anna asszony kápolnájának egyik oldalfalára, és ott tiszteltetett sokaktól egész 1697-ik esztendeig. Akkor történt azon rendkívüli és természet szerint meg nem magyarázható tünemény, hogy éppen március 17-én, Szent Patrícius püspök, Izlandia apostolának ünnepén reggeli hat óra tájban, amidőn számos nép a szentmisét hallgatá, egyszerre észrevétetett, hogy e Boldogasszony képe könnyez. Odatódult azonnal a sokaság, bámulva látta a dolgot. Némelyek sírni és vétkeiket siratni kezdették, mások kételkedtek. Az egész városból minden rendű és vallású lakosok gyülekezete csoportozott össze. A káptalanbeliek levették a képet a falról. A fal száraz volt, a kép pedig nemcsak tovább könnyezett, hanem véres verítékkel is ázott. A cseppeket tiszta fehér gyolccsal letörölték, de a vászonra festett kép újra könnyezett, úgy hogy a kis Jézus orcájára is lehullott egynéhány csepp, melynek nyomát most is láthatni a képen. A gyolcs ezüstrámába foglalva mai napiglan őriztetik a főtemplom kincstárában. Három óráig tartott e látomány, mely idő alatt zengett a templom ájtatos imádságával az oda összesereglett keresztény sokaságnak. Ezek közt volt gróf Heister Siegbert, Győrnek akkori császári királyi hadi kormányzója, ki látván a valóságot, azonnal egy szép oltárt építtetett ezen csudálatos kép kitételére..."
Bővebben...
2023. augusztus 15. kedd, 00:00
Bálint Sándor
Magyar búcsújáróhelyek: Mátraverebély-Szentkút
A kolostor és a hegyek csöndje, a paraszti munka kemény áhítata fogad Szentkúton bennünket. Hétköznap jöttünk ide, gondolkodhatunk eleget. A templom előtt ülünk. Jól esik nemes vonalaiban és díszleteiben, a hegyekben és erdőkben gyönyörködnünk. E misztikus hangulatért még az új freskók mézes-mázos ürességét is elnézzük. Azt hisszük pedig, hogy éppen ilyen helyeken kellene a legnagyobb művészi teljesítményeknek megvalósulniuk, hogy szépségüket a kegyhely jámbor tekintélye megszentelje és ajánlja a híveknek. Ülünk a templom előtt és a Hungaria franciscana képeit idézgetjük magunkban.
Látjuk a középkort, amikor a barátok a magyar néplélek nevelése mellett missziós területeken is küzdenek. Térítgetik a pogány kunokat és a tartományokban élő szakadárokat és eretnekeket. Látjuk a török időket, amikor a barátok magától értetődő természetességgel maradnak híveik mellett. Elfogadják az adott helyzetet. Vállalják a helytállás reménytelennek látszó hősiességét. Az ország földrajzi és szellemi értelemben romokban, a kereszténység fájdalmas megosztottságban. Mindenki menekül biztosabb helyekre, csak az egyszerű nép marad apái földjén. A barátok velük maradnak, pásztorok, akik mindenüket odaadják juhaikért. A gyöngyösi klastrom a palóc, a szegedi az alföldi, a csíksomlyai pedig a székely katolikus néplélek gondozásában és megmentésében igazán örök érdemeket szerzett. Látjuk a 18. század nagy vajúdásait. A magyar katolicizmus egyetemes megújhodásában, léleképítésében a barátok szintén ott vannak az elsők között. Az égető paphiány miatt az új települések – az ország új népvándorlásnak és új letelepedésnek színhelye – lelki gondozása őrájuk várakozik, vállalják ezt a missziót is. Az újjászületett és folyton szaporodó ferences kolostorok egy-egy vidék vallásos népéletének irányítói, újszerű áhítatformák forrásai, jámbor társulatok középpontjai. Ekkor alakulnak ki a híres ferences búcsújáróhelyek is: Radna, Gyűd, Andocs, Szeged, Csíksomlyó, Mátraverebély, amelyek az új magyar népiség kialakításában, nevelésében olyan nagy szerepet játszanak. E búcsújáróhelyek megvalósítják a magyar nép és nemzetiségek katolikus jellegű szintézisét, a békés együttélés lelki föltételeit, ami politikai síkon azóta sem sikerült. Adósok vagyunk ezzel is, a búcsújáróhelyek szellemtörténetének megírásával. A barátok lelki hatása a 19. század nagy világnézeti és gazdasági válságait is átvészeli, hogy vállalhassa a 20. század nagy franciskánus feladatait, elsősorban azt, hogy meggyőzzön bennünket a ferences virtus, a szegénység és alázat szépségéről.
Módosítás dátuma: 2023. augusztus 22. kedd, 06:23
Bővebben...
|
2023. június 13. kedd, 00:00
Bálint Sándor
Szent Antal, a gyermekek barátja
Ismeretes legendája elmondja, hogy egyszer egy úr házánál szállott meg. Lefeküdtek, amikor ennek úgy tűnt, hogy a szent szobájából nagy fényesség sugárzik. A kulcslyukon bekukucskált és Antal karján a Kis Jézust látta. Legtöbbször így is ábrázolják. A szegedi Dóm tér kútszobrain, a szegedi származású Erdey Dezső szép modern alkotásán (1944) azonban az ókeresztény Krisztus-jelképet, a halat tartja kezében. Ezzel az ősi tiszai városban Antal halcsodájára is emlékeztet.
Egész természetes, hogy beteges horvát, dalmát gyermeket úgy ajánlanak az ő különös oltalmába, hogy ferencrendi öltözetben járatják, hogy a szent őket is mintegy a karjába vegye. Szinte kötelező ikonográfiai hagyomány az is, hogy a szent másik kezébe liliomszálat adnak, amivel angyalszerű ártatlanságára akarnak emlékeztetni. Így tűnik föl Búcsúszentlászló oltárán is. Homlokzatán jellemző párhuzamként az Angyali Üdvözletet látjuk: Gábor arkangyal kezében is liliom. Ebből érthető a szegedi tanyák népének ajkán a liliomnak szentantalvirág neve is.
Bővebben...
|
