Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Szellemi néprajz Népi vallásosság

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN Búcsújárás Jászladányon VI

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN

Búcsújárás Jászladányon VI. rész

3.13. Jászladányiak más búcsúkban

            A jászladányiak még sok búcsúba eljárnak egész évben. A szomszéd falvakba, városokba templombúcsúba: Jászalsószentgyörgyre, Jászapátiba, Jászkisérre, Jászberénybe. Az országosan híres búcsújáró helyek egy részét is szívesen felkeresik, főleg Mária-ünnepeken. Így eljutnak Hasznosra, Máriabesnyőre, Márianosztrára, Törökszentmiklósra, Egerbe, Győrbe, Máriagyüdre, Esztergomba, de elzarándokolnak külföldre Mariazellbe és Rómába is. (4. sz. melléklet.) A Szolnok megye Néprajzi Atlaszának kéziratában[1] a 129. kérdés szerint a jászladányiak Mátraverebélyen kívül főleg Egert látogatták. (5. sz. melléklet) A mellékletből azonban jól kitűnik, hogy az egész megye területéről jártak Mátraverebélyre, de más búcsújáró helyekre is. Az éves rend szerint általában 10 körüli azoknak a búcsúknak a száma, ahova busszal elmennek a ladányiak. Vannak állandó, minden évben látogatott kegyhelyek és olyanok is ahova csak 2-3 évente mennek.

            „Jánoshidára mindig megyünk május 13-án és október 13-án ez nem is annyira búcsú, hanem a Mária jelenések évfordulója. Fatimai ünnepség szokott lenni ott, és mindig főpap tartja a szentmisét. Nyolc jelenés volt Fatimában, Jánoshidán az elsőt és az utolsót tartják. Ez most van kialakulóban a plébános jóvoltából, talán egy kicsit hasonlít a hasznosi búcsú kialakulásához. Azután a Szent Rita búcsú következik Budapesten a Kun utcai Szent Rita templomban. Ez egy kis templom, mikor sokan vagyunk, akkor még az udvarra is van aki kiszorul. Jánoshida és Szent Rita előtt vagy után, attól függően, hogy mikorra esik Áldozócsütörtök, megyünk Mátraverebélyre. A következő Hasznos – az Erdők Királynője, ahol egy szép zarándokház épül amerikai segítséggel – július 16-án, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén. Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) Máriabesnyőre megyünk, ezt nagyon szeretik a hívek. Történelmi hagyomány már községünkben szeptember 15-én Egerben a Szervita templom Fájdalmas búcsúja.”[2]

            Ezeken kívül eljutnak még a búcsúsok busszal Jászberénybe a Porcinkula búcsúra, Máriaremetére, amit a Magyar Lourdesnak is neveznek, Makkosmáriára, Petőfiszállás-Pálosszentkútra, Törökszentmiklósra, Esztergomba, Márianosztrára, Máriagyüdre. Ezeken a búcsúkon azok vesznek részt, akik a buzgó templombajárók. „Akik a lourdes-i ájtatosságot is csinálják mindig azok az elsők, úgy szokták, hogy hát összeiratkoznak, amennyien a templomdíszítők, templomtakarítók meg akik ott tüsténkednek a templomban hétről-hétre, évről-évre. Nagyobb részt énnálam jelentkeznek mindegyik búcsúra. A szervezés a búcsúk előtt 3-4 héttel kezdődik el.”[3] „Mi akik a templomban díszítünk takarítunk, már előre tudjuk, hogy mikor, hol lesz búcsú és előtte egy hónappal megbeszéljük, hogy hova megyünk el. Mert meg kell a buszt is rendelni. Van amikor havonta két búcsú is van, de ennél több vasárnapot nem mehetünk el, mert itthon is kell lenni valakinek a templomban. Ezeken a búcsúkon nagyjából mindig ugyanazok vesznek részt.”[4]

Módosítás dátuma: 2015. április 02. csütörtök, 09:22 Bővebben...
 

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN Búcsújárás Jászladányon V

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN

Búcsújárás Jászladányon V. rész

3.9. Búcsúvásár, búcsúfia

            A búcsúvásár mindig is kiemelkedő szerepet játszott a búcsújárás történetében, régebben az árucsere szempontjából volt fontos, napjainkban már inkább csak ajándékvásárlásra szolgálnak a kirakodóvásárok. Mikor a búcsúsok elindulnak otthonról, megkérdezik rokonaikat, szomszédaikat, hogy mit hozzanak neki Verebélyből. Azonban azt is végig gondolják, hogy saját részre mit szeretnének venni, hiszen itt jó alkalom nyílik olyan könyvek, nyomtatványok, szentképek, gyertyák beszerzésére, amit Jászladányon nem kapnak meg. A leggyakoribb ajándék gyerekeknek már évtizedek óta a verebélyi bot, mézeskalács-olvasó, verebélyi gereblye, fokos, kereplő. Ezek az évek alatt vajmi keveset változtak. „Mikor vége van a misének akkor nézünk szét ott a bazárban. A gyerekeknek játékot veszek mindig, a menyemnek meg olyan kis szobrokat, Mária-szobrot, meg Betlehemet, szentképet, szentelt gyertyákat, kerámiákat. Én inkább könyveket veszek magamnak, mert borzasztóan szeretek olvasni, és ugye ott vannak olyan vallásos könyvek. Ismerősöknek is veszek szentképet, olyakor még megveszek vagy húszat is.”[1] (33., 34. kép)

3.10. Elbúcsúzás a Mátraverebélyről

            A litánia elvégzése után a búcsúsok felsorakoznak a kegyhely bejáratánál és ahogy a köszöntés történt hasonlóan zajlik a búcsúzkodás is. A búcsúztató szintén Szász Ferencné mondja el.

 

            Most jött el az idő, mert ütött az óra,

            Most szólít e helytől való megválásra.

            Jaj, hogy meg kell válni e drága szent helytől,

            Égi Szűzanyánk kegyelemképétől.

 

            Szentkúti Szűzanyánk jaj de fáj a szívünk,

            Hogy Téged e helyen tovább nem szemlélünk,

            Jaj talán utolszor láttuk szent képedet,

            Mához egy évre tán sírhant fedd bennünket.

 

            Jaj, de árvák vagyunk, jaj de árvák leszünk.

            Szentkúti Szűzanyánk, ha tőled elmegyünk.

            Oh ne hagyj bennünket árván eltávozni,

            Mint egyetlen gyermek innen elbúcsúzni.

Módosítás dátuma: 2015. március 24. kedd, 08:34 Bővebben...
 

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN Búcsújárás Jászladányon IV. rész

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN

Búcsújárás Jászladányon IV. rész

3.6. Kegyhelyre érkezés, beköszönés

            A kegyhelyre érkezés a búcsú egyik csúcspontja, hiszen a búcsúsok elérték céljukat, eljutottak Mátraverebélyre, oda ahova már egy éve vágynak vissza. Mikor megérkeznek a buszok akkor már várják az előző nap odaérkezettek őket. Kimennek elébük lobogókkal. A kegyhely pedig harangszóval üdvözli a megérkezetteket. A bevonulás a kegyhelyre rendezetten történik, de semmiféle kialakult sorrend nincs. (22., 23. kép)

            Mikor a kegyhely bejáratához érkeznek bazilika lelkésze egy kis beszédet mond. A ladányiak beköszöntőjét Szász Ferencné mondja már évek óta, az alábbiak szerint:

            „Nehéz szívvel és epedő sóvársággal vártuk e napot és boldog órát, midőn ismét megláthatjuk kedves szentkúti jó Anyánk, angyali orcádat. Otthon hagytuk családunkat, hitvesünket gyermekeinket, szüleinket és ide siettünk, égi jó Anyánk hozzád, mert Isten után Téged szeretünk leginkább. Boldog szívvel indultunk a nagy útra, szívesen viseltük a nap hevét, a fellegek cseppjeit, az út fáradságát és porát: nem fájt, kő és szúrós tövis sebesítette a lábainkat, hiszen csak Terád gondoltunk, Téged kívántunk látni és boldogok voltunk, amikor hegyen és völgyön, rónákon és mezőkön, szent nevedet dicsérhettük és áldottuk. Örömkönnyek csillogtak szemeinkben, meghajlottak térdeink, amidőn beléptünk e szent völgybe és megpillantottuk ékes templomodat, amelyben századok óta tündökölsz és szerény trónodról osztogatod a bizalommal hozzád fordulóknak és esdeklőknek anyai kegyedet, a betegeknek gyógyulást, a vakoknak látást, a sántáknak és bénáknak járást, a szegényeknek segítséget, az árváknak gyámolítást, az özvegyeknek oltalmat, a szomorúaknak vigaszt, a szenvedőknek enyhülést, a csüggedőknek reményt és bátorítást, a bűnösöknek bocsánatot és áldott jobbodon ülő Jézusodnak kegyelmét nyújtod. S íme most édes jó Anyánk, itt vagyunk mi is méltatlan fiaid és leányaid, és mint megtérő bűnösök, arcra borulunk előtted, hogy kisírjuk magunkat és elpanaszoljuk bajainkat! Ó, fogadj mindnyájunkat anyai kebledre és födözz be szent palástoddal minket! Kihez is fordulnánk, hatalmas, csodatevő szentkúti Szűzanyánk, ha nem Hozzád?! Hisz Te vagy a keresztények segítsége, a bűnösök oltalma, szomorúak vigasztalója, árvák, özvegyek gyámola, betegek gyógyítója és mindnyájunk kedves Édesanyja. Íme, térdreborulva, alázatos szívvel átnyújtjuk Neked községünk hódolatát, szeretetét, az otthonmaradottak bánatát, hogy el nem jöttek velünk, a betegek és elaggottak esdeklését, az árvák és özvegyek jajkiáltását, az elhagyottak és üldözöttek keserveit, a bűnösök megtört szíveit és könnyeit, a gyermekek ártatlan lelkét, az igazak hűségét, temetőben porladó kedveseink esdő fohászát. Ó, drága szentkúti Édesanyánk, vedd kedvesen mindezeket és hallgasd meg kérésünket! Tárd ki anyai szent karjaidat és éreztesd velünk jóságodat… Ó, milyen boldogak és szerencsések is vagyunk, hogy közeledben lehetünk, csodálatos szeplőtlen Szűzanya Mária! De jó is nekünk itt lenni! Hisz itt a mennyország előcsarnoka, a kegyelmek tárháza! Szentül akarjuk eltölteni itt tartózkodásunk minden percét. Töredelmes szívvel kívánjuk megtisztítani a bűnbánat szentségében lelkünket, hogy bűneink kötelékéből feloldozva, méltó buzgósággal vehessük magunkhoz áldott isteni szent Fiadat, az Úr Jézust, mi Megváltónkat, a legméltóságosabb Oltáriszentségben Engedd, édes jó Anyánk, hogy veled Együtt szent Fiadat is a mennyekben örökre színről-színre láthassuk. Ámen.”[1]

Bővebben...
 

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN Búcsújárás Jászladányon III. rész

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN

Búcsújárás Jászladányon III. rész

3.2. Jászladányiak Szentkúton a századfordulón

            „Az 1874-ik évben történt. Jászladányból Áldozócsütörtök napjára elmentünk a búcsúra a Szentkúthoz Mátraverebélyre kereszttel, lobogóval, mint háromszázan... A szent mise az elinduló búcsúsoké volt. A szent mise végzése után jelt adtam a csengettyűvel, hogy indulunk. A legények és leányok felvették a lobogót és keresztet és felmentünk a főoltár elibe. Az útra való éneket és imát elvégeztem, azután indultunk a Jézus nevében, harangszó mellett. A város szélen lévő és a határon lévő keresztnél megállottunk. Az imát a keresztnél elvégeztem, azután egy szép tanítást tartottam.”[1]

            A ladányi búcsúsok hétfőn indultak el. Elöl a férfiak zászlókkal, utánuk az asszonyok, leghátul pedig pár szekér döcögött a csomagokkal, elemózsiával. Hétfőn este Jászdózsán szálltak meg. Innen kora hajnalban indultak tovább, Kedd este Gyöngyöspatán volt a szállás, s így szerda estére értek Szentkútra. Útközben ha beértek egy faluba, városba, énekeltek, az útbaeső kereszteknél pedig imádkoztak. „A ladányi búcsúsok építettek szállást is maguknak, amit már sajnos lebontottak. Ez egy egyszerű épület volt, ahol éjszakára megszállhattak a búcsú előtti este. Kőből épült, az alján pedig szalma volt leszórva. Sokat nem is aludhattak, mert az éjszaka nagy részét imádkozással töltötték.”[2]

            A múlt században a ladányiak számos búcsújáróhelyre eljutottak még. Közismert búcsúvezetőjük volt Orosz István, akiről már szóltam, de a későbbiekben is említve lesz még a neve. Orosz István életének egyik érdekes vállalkozása volt az a kéthetes zarándoklat, melyen öt társával bejárták az akkori Északnyugat-Magyarország főbb búcsújáró helyeit. (19. kép) Önéletrajzában ezekkel együtt 37 búcsújáróhelyek említ. Ha figyelembe vesszük, a trianoni határokat, akkor megállapítható, hogy Orosz István élete során – némi eltéréssel – azokat a búcsújáró helyeket kereste fel a mai Magyarország területén, amit a jelenlegi ladányi búcsúsok is előszeretettel látogatnak. (20. kép) Már a századfordulón is a mátraverebélyi búcsú mellett a legkedveltebb az egri szervita búcsú volt, (21. kép) melyen Orosz István többször is részt vett.

Bővebben...
 

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN Búcsújárás Jászladányon II

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

OROSZ ISTVÁN NYOMÁBAN

Búcsújárás Jászladányon II.

2.1. Mátraverebély-Szentkút története

            A szentkút eredetét a néphagyomány Szent Lászlónak tulajdonítja. Történelmi tény, hogy a vidéken Szent Lászlónak erős harcai voltak a kunokkal. A monda szerint a király felderítő útra indult a Cserhátba. Itt a Szentkút völgyében haladt előre, kissé megelőzve kíséretét. A kunok felismerték a királyt és nagy zajjal rátörtek. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta a lovát, átugratta a szakadékot és sebes vágtatással száguldott át a völgyön. A köves talajon lovának patkója nyomán források fakadtak. (3. kép)

            Okmányban először 1290-ben szerepet a Szentkút: „Ad fontem Vereb”. A régi írások a szentkút mellett csak egy kis kápolnáról tesznek említést, melyet 1542 körül a törökök felégettek. A török hódoltság idején a magyarok súlyos váltságot fizettek az egri és szécsényi pasáknak azért, hogy ide jöhessenek zarándokolni.

            A Szentszék a búcsút először a verebélyi templomhoz kötötte. 1400 szeptember 9-től keltezve IX. Bonifác pápa a verebélyi Nagyboldogasszony templomnak azt a búcsút engedélyezi, ami Assissiben a Porcinkula templomban nyerhető.

            A XI. Kelemen pápa által, 1710-ben engedélyezett teljes búcsú volt az első, amit már maga Szentkút nyert el. Eddig, bár a Szentkútra való tekintettel adta a Szentszék a búcsút, de azt mindig a verebélyi templomhoz kötötte. Ezentúl a búcsút a szentkúti kőkápolna meglátogatásához fűzte.

            A mai kegytemplomot Almásy János, a jászok és kunok főkapitánya építtette, és ő volt az aki ferenceseket telepített le az épülő templom mellé. A mai templom 1763-ra készült el barokk stílusban. Hossza kívülről mérve 27,5 méter, szélessége 17,5 méter. Főoltára Mária mennybemenetelének tiszteletére készült. A tágas hajóban levő két oltár közül az egyik Szent Anna, a másik Páduai Szent Antal tiszteletét hirdeti. A templom belső méretei: hossza 25 méter, a hajó szélessége 15 méter, a szentély 8,5 x 7,5 méter.

            A kegyhelynek ettől az időszaktól kezdve megnövekedett a látogatottsága, amire utal VI. Pius pápa 1782. július 17-én kiadott búcsúengedélye is, amely hatra növeli az engedélyezett búcsúk számát. (1. sz. melléklet)

            A 19. és 20. század első felében a búcsúsok zavartalanul és roppant nagy számban özönlöttek Mátraverebélyre. IX. Pius pápa 1926-ban, az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkútra.

            Igazán nagy változás 1950-ben volt, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket, és korlátozták a búcsújárásokat. A Szentkúton is jelentős volt ez a változás, tíz ferencesnek kellett ekkor elhagyni a kegyhelyet, a tulajdoni viszonyok pedig megváltoztak, hiszen egyházi tulajdonban csak e kegytemplom és a lourdesi barlang maradt. (4. kép)

            A kegytemplomot 1968-ban szentelték fel. Ekkor VI. Pál pápa újabb búcsúengedélybe részesítette a kegyhelyet. Az ide zarándokló hívek, évente két alkalommal nyerhettek teljes búcsút: Nagyboldogasszonykor, és egy tetszés szerint választott alkalommal.

Módosítás dátuma: 2015. március 17. kedd, 10:46 Bővebben...
 


1. oldal / 2