Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Hirdetések
Hirdetés

Betyárok a magyar kártyán

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

BETYÁRKÁRTYA

Betyárok a magyar kártya lapjain.

„Kártyázunk? Kártyázni jó. Jobb, mint a szerelem. Mint az élet összes gyönyörűségei. Édes, mint a bűn. Feledés és vigasztalás. Méreg és jótétemény. Mámor és hazugság. Önmagunk meglopása. Szenvedély, amely önmagában gyönyörködik. Kártyázni annyi, mint legalább múló időre becsapni a sorsot és a halált.” 

(Nyírő József: Íme az emberek)
 
A kártya eredete a múlt homályába vész, de annyi bizonyos, hogy szülőhazáját Ázsiában kell keresnünk. A történeti feljegyzések tanúsága szerint a 15. században, Mátyás király idejében kerültek az első játszmák Magyarországra, s gyorsan a főúri körök kedvelt játékává vált. A fa- majd a rézmetszés feltalálása után hamar népszerű lett az iparosok, a polgárok majd végül a parasztok között is, bármennyire is igyekeztek hatósági rendelettel megfékezni elterjedését. Hazánkban a német színrendszer terjedt el, a kártyakészítő műhelyeinkben készült játszmák döntően különböző osztrák típusok átvételei, vagy módosításai voltak. A 19. század közepétől az úgynevezett Tell-kártya vált szinte egyeduralkodóvá, melynek első példányai a pesti Schneider József műhelyéből kerültek ki, így joggal nevezhetjük magyar kártyának. Sikerességét és térnyerését tükörképességének köszönhette, melynek segítségével a kártyalapok sokkal könnyebben felismerhetővé, ezáltal kezelhetőbbé váltak. A kártya kultúrtörténetén végigtekintve azonban megállapítható, hogy ami az adott kort foglalkoztatta, az mindig kifejeződött a kártya-ábrázolásokon is, így minden korszakban voltak és vannak kísérletek új játszmák elkészítésére.
A betyárokat ábrázoló játszma 32 lapos, római számokkal és figurákkal, német színjelzőkkel jelzett hagyományos magyar kártya. Motívumvilága a magyar díszítőművészeten alapul, lapjain Vargyas Ildikó, gyergyóalfalvi képzőművész a betyárok világát idézi meg. Bár e világnak már a 19. század végén bealkonyult, a nép ajkán fennmaradt dalainknak, balladáinknak és mondáinknak köszönhetően ma is élénken él a magyarság tudatában. A 19. századi Magyarországon a betyárvilág három területre: az Alföld egészére, a Dunántúl középső és déli részére, valamint a történeti Gömör egy részét is magába foglalva a Felvidék déli, az Alfölddel határos sávjára terjedt ki. A betyárkártya figurás lapjai is többé-kevésbé ezt a felosztást követik. A királyokon alföldi lovas betyárok, a felsőkön bakonyi duhajok szerepelnek, míg az alsókon vegyesen somogyi, nógrádi és a Felvidék déli határvidékén tanyázó betyárok láthatók. A kártya tök színjelű, számozott lapjain egy olyan, több változatban is ismert népdal kel életre, mely nevezetes bakonyi betyárunknak, Sobri Jóskának börtönbéli szerelmi kalandját meséli el, míg a piros számozott lapokon egy Rózsa Sándorról és Petőfi Sándorról szóló történeti monda elevenedik meg, melyet Gunda Béla etnográfus Kisszénáson jegyzett le néprajzi gyűjtőútján, Plesóczky György számadó gulyástól. Az ász lapokon a már Tell kártyán sem újdonságnak számító évszak allegóriák láthatók, azonban képi világa merőben más, a hagyományos magyar paraszti világot idézi: a tavaszt egy torockói viseletbe öltözött, kezében bárányt ölelő, az őszt egy kalotaszegi ruhát viselő, ölében szőlőfürtöket tartó leány jelképezi, míg a nyarat egy alföldi aratási jelenet, a telet pedig pihenő lován üldögélő, pipázó csikós jelzi.
 
A lapok mellett egy ismertető is található  a kártya dobozában, mely a kártya történelmébe és a betyárok életébe nyújt rövid betekintést.
A játszma mérete: 70 x 110 mm
Ára: 2000 forint
 
A betyárkártyáról részletesen itt olvashat (ez eddig megjelent cikkeink):
A betyárkártya megrendelhető:
betyarkartya[kukac]gmail.com
 
Módosítás dátuma: 2014. augusztus 05. kedd, 11:40