Hunyor s a hagyma

Anekdoták néprajzkutatókról című sorozatunk második részében Hunyadi Péter néprajzkutatóról ismertetjük a legklasszikusabb történetet. Az adatközlő maga Hunyor volt még egyetemi éveink alatt, sajnos a történetet nem rögzítettük akkor magnóra (diktafonunk sem volt), így emlékezetből vetem most papírra. A gimnáziumi évek alatt történt, hogy Péter barátunk késő éjjel jutott haza, kissé kapatos állapotban. Ahogy berobbant a konyhába, azonnal felszakította a hűtőszekrényt, s ételt keresett háborgó gyomra számára. Talált is az édesanyja által készített bablevest, így azt rögtön fel is tette melegíteni a gázra. Aki ismeri, tudja, hogy népzenész barátunk igen szereti a hagymát, el is kezdett hát kutakodni a spájzban utána. Mivel nem lelte a kívánt árut, lement a sufniba, ahol egy vödörbe rúgott. Abban végre megtalálta az imádott növényt. Fel is vitte mind a konyhába, s beleaprította ételébe. Érezte ugyan, hogy kicsit húzza a száját, mégis megette az adagját. Másnap aztán arra ébredt, hogy szülei veszekednek a konyhában.

"-Add ide, tudom, hogy odaraktam! Biztos, te tetted el! -így az apja.

-Én ugyan nem! -válaszolta az édesanyja.

-Azonnal add elő a tulipánhagymákat!"

Hunyor barátunk ekkor erőt vett magán, kibattyogott a konyhába, s lazán odavette az apjának:

"-Ne keresd fater, megettem!

-Micsoda? Az nem lehet!

-De igen. Tegnap este."

Azóta nem csupán Gyöngyössolymoson, de Debrecentől Szolnokig mesélik a történetet:

Ismered azt, mikor Hunyadi megette a tulipánhagymákat?