Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Farsang

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huJP-Bookmark

Farsang

Farsang Felsőgödön a 80-as évek legelejénA farsangi hagyományok nem csupán az egész magyar nyelvterületen, de az európai népek körében is rendkívül szerteágazóak és elterjedtek, ugyanakkor változataiban táji eltérések mutatkoznak. Egyes népi színjátékok csak kisebb területen  vagy csupán egyetlen faluban élnek, s az egyszemélyes előadástól a többszereplős produkcióig mindenféle válfajuk felbukkan.
A farsangi időszak időtartama minden évben változik, mivel teljes egészében húsvéthoz kapcsolódik. Kezdőnapja január 6. (vízkereszt) állandó időpont, míg az utolsó húshagyókedd, mozgó nap. Húshagyót (húshagyat, húsajó, huszjó, húshajó, húsagyó, húsagyat, húshagyás) követő nap hamvazószerda, mely a 40 napos böjt kezdete, s húsvétig tart. Húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő első holdtölte utáni első vasárnap (325. niceai zsinat).
A farsangi időszak a népi gyakorlatban lényegében három napra, a nagyböjtöt megelőző farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre korlátozódik. Néhol, különösen Erdélyben s a Felvidéken a farsangi ünnepkör határa kitolódik.
A vízkereszt és húshagyókedd közötti időszakban farsang idején több olyan jeles nap létezik, mely a farsangtól függetlenül működik (vízkereszt, Vincze-nap, Pál-nap, Gyertyaszentelő, Balázs-nap, Gergely-nap). Annak ellenére, hogy a farsangi szokások a néphagyományban az utolsó három napra esnek, nem hagyhatók figyelmen kívül azok a dramatikus játékok, melyeket elsősorban a farsangi időszakban mutatnak be.
A farsang és karnevál kifejezés közötti különbség, hogy a karnevál a népnyelvben ismeretlen. A magyar nyelvben a farsang fogalomköre sokkal tágabb, mint a karneválé. A farsang ugyanis az egész időszakot jelöli teljes hagyománykörrel, míg a karnevál nem időszakot jelöl nálunk, csupán ünnepséget, jelmezes felvonulást, álarcos bált értenek alatta. Természetesen másutt (olaszok, franciák, spanyolok), ahol a karnevál fogalommal jelölik az egész időszakot, jelentéstartalma kiterjed az egész szokáskörre.

A kép címe: Útban Európa felé, Kézdivásárhely, 1999, Dimény Attila fotójaA farsang a bajor-osztrák der Fasching szóból ered, míg a karnevál szótöve a latin caro, származéka pedig a carnelevale, carneval, a hús elvétele, elhagyása (húshagyókeddre vonatkozik).
Amíg a farsangvégi szokások többnyire felvonulásokkal, utcai jelenetekkel nyilvánulnak meg, a népi színjátékoknak tekinthető játékok a fonóházakban kerültek bemutatásra. Farsanghoz kötődő kapcsolatukat a nevükben (betyárfarsangoló, cigányvajdafarsangoló, medvefarsangoló) hordozzák, habár ezeket a játékokat más alkalmakkor is eljátszhatták. A farsang a tél elmúlásának, azaz egy időszakasz befejezésének a kinyilvánítása, ezért szerepelnek benne temetési paródiák, halottas játékok is. Felvonulásokat többnyire nagyobb falvakban, mezővárosokban tartottak, melyek közül ma a mohácsi sokacok busójárása a legismertebb. A felvonulók között ilyenkor különböző zsáneralakok s állatmaszkok jelennek meg: cigány, koldus, zsidó, betyár, katona, borbély, vándorárus, köszörűs, terhes asszony, menyasszony, medve.
A felvonulós szokások játékai között fordult elő az álbírósági tárgyalás, amelyben bábukat vagy alakoskodókat, illetve élő állatokat ítéltek halálra, s a személyeket imitálva, az állatokat ténylegesen ki is végezték (megölték). A magyarság körében személyeket elítélő játékok főleg a felvidéki területeken, a palócok körében, az állatokat kivégzők pedig Kelet-Magyarországon és Erdélyben fordultak elő.
A farsang jellemző szokásai közé tartoznak a viaskodó, versengő játékok is. Ezekben részint maszkos alakok (Cibere vajda, Konc király) küzdöttek egymással, részint ügyességi versenyeket rendeztek (kakasütés, gúnárnyakszakasztás). A farsangi felvonulás látványos attrakciója volt a táncos kerék vagy más néven bolondkerék, s szintén farsangi játéknak számít  a vénlánycsúfolás (tuskóhúzás, bakfazékdobás). A magyar farsangi szokások jellemző sajátossága az adománygyűjtés, amely a farsang köszöntésével, búcsúztatásával és jókívánságokkal kapcsolódott össze.
Mind a városi, mind a falusi farsangot a bőséges evés-ivás, játék, tánc és mulatság jellemezte. Kezdetét sok helyen zajkeltő felvonulással hozták a suhancok, legények vízkereszt napján a lakosság tudomására. Végét a böjt kezdete jelenti, de a hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve.

Irodalom:

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd, Magyar Elektronikus Könyvtár

Ujváry Zoltán: Farsang. In: Magyar Néprajzi Lexikon II. (főszerk: Ortutay Gyula), Budapest, 1979. 54-58.

Tátrai Zsuzsanna: Farsang. In: Magyar Néprajz VII. (főszerk: Dömötör Tekla), Budapest, 1990. 127-138.

Ujváry Zoltán: Farsang. Néprajz Egyetemi Hallgatóknak 5. Debrecen, 1990. 5-11.

Módosítás dátuma: 2016. január 06. szerda, 08:41