A szinnai kő

Az Erdős-Kárpátok hegyvidékének az a hegyláncolata, mely délkeleti irányban közvetlenül magyar Alföldünket szegélyezi be szép erdei és szőlőivel, Vihorlát-Gutin-nak* neveztetik. Ha Nagymihály felől az országúton Szobráncz felé halad az utas, éjszakon egy hegy vonja magára figyelmét azáltal, hogy csúcsán valami magas épületféle alkotvány látható. Egy közepén kettéhasadt nagy sziklatömeg az, melyről a vidék népe a következő mondát beszéli.

Boldogan élt a nép a Vihorlát-hegy tövében. A hegy, s az alatta elterülő termékeny sík mindent nyújtott neki, mit csak szeme-szája megkívánt. Szomját oltotta a Jezerónak, annak a kristályvizű tengerszemnek a vize, melyet a jó Isten teremtett gyermekei számára.

A nép boldogságát megirigyelte az ördög. Hogy azt megzavarja, s köztök aztán halászhasson, elment a lengyel határra, nagy követ emelt fel, s azzal sietett a Vihorlát felé, hogy a Jezerót betemesse. De nem vihette ki szándokát, útközben megnehezült az ördög karjaiban a kő, s midőn éppen egy hegy felett vonulna, nem bírván azt, elejtette. A kő amint a hegyre esett, kettétört s így támadt a szinnai kő.

Forrás: Békésmegyei közlöny, 1879. 6. évfolyam, 114. szám 1.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?pg=160&layout=s

*A Pallas Nagy Lexikona szerint Vihorlát-Gutin azon 220 kilométer hosszú trachit hegyláncolat összefoglaló neve, mely az Északkeleti Kárpátok hosszú láncolatát dél felől szegélyezi. E láncolat tagjai a Vihorlát, a Szinyák, a Borló, a Nagyszőllősi-hegység, a Beregszászi-hegység, az Avas, a Gutin és a Lápos. A szinnai kő a Vihorlát egyik jelentékeny, 1000 méter feletti (1007 m.) csúcsa, déli oldalán, 618 méteres magasságban található a mondában szereplő tengerszem.