A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény Dunakeszin
„Dunakeszi Budapest északi szomszédvárosa. Egyik része, Alag 1910-ben lett önálló község, majd 1950 után a település összevontan újra Dunakeszi néven éli életét. Lakossága területi megosztásban, különböző társadalmi rétegeket képviselve, más és más szokásrendszerben élt. A település ősi részén mezőgazdasággal, az alagi részen a XIX. század végétől versenylovak trenírozásával, versenyeztetéssel foglalkoztak, a Gyártelepen (Műhelytelepen) 1926-tól a MÁV Főműhelyben jelentős számú ipari munkás dolgozott. Az 1950-es évektől a kép erősen megváltozott. A földtulajdon elvesztése a gazdáktól életmódváltoztatást követelt. A település iparosodása, illetve az épülő lakótelepek egyre több embert vonzottak az ország minden részéről.” [1]
A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény Dunakeszi egyik legrégebbi épületének, a Szent Mihály római katolikus templom szomszédságában, két tornyának árnyékában található. Hat helyiségben elhelyezett állandó kiállítása Dunakeszi és Alag múltját, az itteni paraszti és lovas életet mutatja be az érdeklődők számára. Az első helyiségben a dunakeszi paraszti világ legfőbb megélhetési eszközeit, a (mező)gazdaságban használt eszközöket mutatja be.[2] A második részben Dunakeszi történetének évszázadai elevenednek meg: az újkőkorszaktól egészen napjainkig. A harmadik szobába lépve Alag és az alagi lóversenyek világába pillanthat be az érdeklődő.
A következő helyiség a „Mesterségek szobája”, amely a régi falusi mesterségeket, illetve Dunakeszi első két ipari létesítményét, az 1917-ben megnyitott konzervgyárat, továbbá az 1926 óta működő MÁV Főműhelyt (ma: Dunakeszi Járműjavító Kft.) mutatja be az érdeklődőknek. Az ötödik helyiség egy hitelesen berendezett dunakeszi paraszti szoba képét nyújtja, melyben sublót áll, kegytárgyakkal, felette tükör, mellette kétoldalt a jellegzetes, nászajándékba kapott tárgyakkal. Külön élményt jelentenek a legkisebbeknek az itt elhelyezett régi játékok és a 24 darabos keszi viseletbe öltöztetett babákból álló esküvői menet. Az ezt követő, utolsó rész egy dunakeszi konyhába kalauzolja el az érdeklődőt.
Elérhetőségeink:
Révész István Helytörténeti Gyűjtemény
2120. Dunakeszi, Szent István utca 48.
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Telefon: +36 70 866 9089
FB: https://www.facebook.com/RIHGY
A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges!
[1] Szakáll Lászlóné: A Révész István Helytörténeti Gyűjtemény. In: Dunakeszi Helytörténeti Szemle I. évfolyam 1. szám 11-12.
[2]A paradicsom nagyobb arányú termesztése Budapest környékén indult meg az 1870-es évektől. Termesztését a fővárostól északra levő területen, a Duna mellékén a paradicsomkultúra felvirágoztatásában vezető szerepet játszó három település, Dunakeszi, Fót és Rákospalota lakossága a szerbektől tanulta meg, majd hamarosan ellátta a főváros piacait. (Hála József: Paradicsomtermesztés Dunakeszin. In. Kerekes Dóra (szerk.): Dunakeszi története I. Dunakeszi, 2017. 345-350.)
