ENNYI TETŰ VOLT A FEJEDBEN...

Végre eljutottunk oda, hogy elkezdődött azok felelősségre vonása, akik kárt okoztak a nemzetnek, akik miatt megkezdődtek az eladósodás miatti végrehajtások. Álságos módon ma a televízió egyik műsorában arról értekeztek az Operaház előtti tüntetők ügyét is szóbahozó szakértők, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz évben Antalltól kezdve kellett volna a mai napig valamennyi kormány regnálása idején volt szabálytalanságok ügyét feltárni. Jól tudjuk, hogy amikor történt efféle kísérlet, a jogra, jogállamiságra hivatkozva, épp a nagy halak ügye nem kerülhetett elévültség miatt vizsgálatra. Tudjuk, hogy semmiféle elszámoltatás nem volt arról, hová lettek a felvett kölcsönök. Ezt is a jogra, a jogállamiságra hivatkozva mismásolták el. Ezen túl az sem világos, hogy kiket is vonjanak felelősségre?

Mari nénit vagy Józsi bácsit a villamoson való bliccelésért igen, méghozzá helyszíni bírsággal. Az óriási végkielégítéseket, áltevékenységet folytatókat, úgynevezett szakértőket nem, hisz ők hivatalból jog által védettek, legfeljebb munka közben hibáztak, rosszul mérték fel a helyzetet.

Felelős kormányaink nem felelősek semmiért, sőt védelem alatt állnak.

Nincs precedens arra sem, hogy hogyan is kellene eljárni, s főleg visszaszerezni azt a pénzt, ami külföldi bankszámlára került vagy családtagok nevén ingatlanba, vállalkozásba került befektetésre.

Nekem volna egy gyerekes, józan parasztésszel felfogható, egyszerű javaslatom, s felvillan egy olyan világ a háborút követő évekből, amikor még a fehérgyarmati iskolában a hosszú hajú leányok hajában tanítónőnk sűrű fésűvel kereste naponta az élősködőket.