A muraközi népnek az év egyes időszakai, s napjaihoz kötött szokásai

A fontosabb szokások a muraközi népnél is egyes napokhoz, ünnepekhez, évszakokhoz, ünnepélyekhez s családi eseményekhez fűződnek. Ezek közöl számosak a babonás természetűek, a melyeknek némelyike a vallási s más nemű szokásokkal annyira összefonódott, hogy néha nagyon nehéz köztük az elválasztó határvonalat meghúzni." Némely szokások az ősvallásból maradtak fenn, mikét külsőségeikben átalakítva, mysticismusukban máig is előszeretettel ápolnak. Mindezek ismertetésénél első sorban az év folyását követjük, időrendben.

Újévi jókívánatokkal —hol szokásban van— a 10—15 éves fiúk állnak elő. Reggel, házról házra járva, azt kívánják a ház ura- vagy asszonyának, hogy adjon az Isten nekik egészséget s bő vígságot („Bog vam dej zdravje i veselje, tusti i debeli"). Újév előtti estén énekes felköszöntőket is mondanak.

Vízkeresztkor szentelt vizet s tömjént hoznak a templomból a maguk, lakóházuk, házi állataik s földjeik megszentelésére, hogy a rossz szellemek távol tartassanak.

A gyertyaszentelőkor megszentelt gyertyákat nagybetegek s a halállal küszködőknek gyújtják meg. Keresztelés alkalmával a keresztszülők is ily gyertyát használnak.

A farsang utolsó három napját egészen mulatozási hajlamuk kielégítésére szánják, azért e napokra mindenki pénzt takarít, hogy kedve szerint vigadozhassék. A terített asztal ételekkel s italokkal van megrakva, melyek éjjel nappal fent díszelegnek. Eszem iszom, dáridó van még a legszegényebbnél. A korcsmákban szól a zene; estefelé oda szállingózik a család örege, apraja.

Húshagyókedden maskurák járnak. A kisebb gyermekek leginkább lakodalmi menetet produkálnak, hű utánzattal. Még zászlót is kerítenek. Hujjogatás közt mennek házról-házra. A szobában táncra kerekednek, ugrálnak, zajongnak. Megtisztelő látogatásuk fejében enni s inni valót kapva, odább ballagnak. A nagyok rendesen leleményes hóbortokkal tarkított menetet rendeznek. Egyes, jobb módú házakhoz ők is be szoktak térni s szokás szerint táncra perdülnek, hogy kiérdemeljenek egy pár pohár bort, amit a gazda szívesen is szokott adni, ha amúgy ropogósan kedvére járják, mert azon esetben jogosult reménnyel nézhet az azon évi répatermés elé.

Alsó-Muraközben régente nagy lármával, kolompok s csengettyűk zaja közt, lóháton tartották a maskurás meneteket. Stridó vidékén még most is szerepelnek a lovak húshagyókedden: két-három község határát keresztüllovagolják velük, hogy —mint mondják— azoknak is jusson valami a farsang örömeiből.

Luca napja

Régi babonás szokások a magyar népnél

 
A mai nap Luca napja, amelyről oly sokat beszél a nép. A pogány világ fantasztikus költészetének romjaiból maradt reánk az a sok babonás szokás, amely Luca napjához fűződik. Valószínű, hogy Lucia sirakuzai vértanúval van némi összefüggésben, de hogy minőben, az már teljesen elveszett a letűnt évszázadok homályában. Jelképe a Luca napnak a boszorkányszög, amely nem más, mint szabályos ötszögű csillár, amelynek a képleteiből aztán sok mindenfélét jósoltak valamikor. Annyit határozottan ki lehet mutatni, hogy a december 6-iki krampusszal valamelyes összefüggésben van A krampuszt, aki puttonyban viszi el a rossz gyermekeket, ördöngösség hírével ruházta föl a babona.

Luca napja nálunk fontos szerepet játszik az időjóslásban is. Amilyen a rákövetkező évnek első hónapja. A februárius időjárása hasonlatos december 15-iki időhöz és így tovább. Ezért a néphit a téli napfordulat idejének ősi pogány szokásaiból származik. Van a néphiedelemnek egy mulatságos része is, amely Luca-székéhez kapcsolódik.