Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Társadalomnéprajz Elvi kérdések

Néprajzi kutatások a Tiszazugban

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi kutatások a Tiszazugban

Kipányvázott tehén, Kunszentmárton, 1969, Szabó László fotója, a kép a Damjanich János Múzeum tulajdonaEurópában a magyar néprajztudomány dicsekedhet azzal, hogy lexikont alkotott. Olyan kézikönyvet, amely a tudományos kutatások eredményeit a művelt nagyközönség és a szakma számára egyaránt hozzáférhetővé teszi. Az ötkötetes nagy munka, a szakma egyik büszkesége 1977-1982 között jelent meg. Főszerkesztője Ortutay Gyula akadémikus, az Akadémiai Néprajzi Kutatócsoport igazgatója, s a főszerkesztők a magyar néprajztudomány akkori jelesei: Bodrogi Tibor, Diószegi Vilmos, Fél Edit, Gunda Béla, Kósa László, Martin György, Ortutay Gyula, Pócs Éva, Rajeczky Benjámin, Tálasi István, Vincze István. Az ötödik kötet megjelenése előtt meghalt a főszerkesztő, Diószegi Vilmos és Vincze István, de helyükre méltó, általuk kinevelt munkatársak állhattak. Nem szerepel a főszerkesztők között Voigt Vilmos, akinek a lexikon megjelentetésében kulcsszerepe volt, s ő az, aki ma is számos kézikönyv, tankönyv megírását is kezdeményezi, a tisztázott, pontosan fogalmazott néprajzi terminológia kialakításán fáradozik. A főszerkesztők bevonták a magyar néprajz akkori mozgatható élvonalát: egyetemek, kutatóhelyek, múzeumok, egyéni kutatók egész sorát, s elkészülhetett a nagy mű, miközben ugyanekkor folytak a Magyar Néprajzi Atlasz és egy új magyarság néprajza mára már megjelent köteteinek munkálatai is, s közben sorra alakultak, illetve gyarapodtak a múzeumi és helytörténeti gyűjtemények, kiadványok, s nagy számban kerültek ki kutatásra alkalmas fiatalok az egyetemekről. A szakma nagy évtizedei voltak ezek az évek.

Módosítás dátuma: 2014. február 27. csütörtök, 10:25 Bővebben...
 

Madéfalva-Mádéfalva?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Madéfalva - Mádéfalva?

Madéfalva nevét a székelyek lemészárlása, az úgynevezett madéfalvi veszedelem tette ismerté.  Ha a világhálón beírjuk a keresőbe a település nevét, számos, szinte megnézhetetlen mennyiségű találatot kapunk úgy a faluról, mint az 1764-es Siculicidium-ról, de hol Madéfalva, hol Mádéfalva alakban leírva találkozunk vele. Ez a probléma személyes beszélgetések alkalmával is gyakran felmerült, ezért úgy gondoljuk, érdemes egy kicsit kutakodni a falunevet  illetően.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:47 Bővebben...
 

A gyimesi csángók

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A gyimesi csángók

        Gyimes a Tatros folyó felső folyásánál, mintegy 30 kilométer hosszúságban terül el Csíkszeredától 35-km-re. Az egész Gyimesvölgy, melynek több mint 15000 lakója van, három községből áll: Csíkszereda felől első Gyimesfelsőlok a legfiatalabb község, ezután Gyimesközéplok, majd Gyimesbükk, a legrégebbi település következik. Gyimesvölgy tulajdonképpen összekötő kapocs Erdély és Moldva között. Ezt a vidéket középmagas hegyek, erdők, kaszálók jellemzik.

Módosítás dátuma: 2018. szeptember 03. hétfő, 10:08 Bővebben...
 

A hétfalusi csángók

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A hétfalusi csángók

Brassótól keletre, a Kárpátok lábánál fekvő hét település lakóit nevezzük hétfalusi csángóknak. (Kósa László- Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1983. 116-118.) Hétfaluhoz tartozik Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, melyek már teljesen összeépültek (Szecsele néven várost alkotnak), valamint Tatrang, Zajzon és Pürkerec, melyek különálló települések. E falvak lakói magukat magyaroknak mondják, a szomszédos székely falvak lakói nevezték el őket sajátos nyelvjárásuk és szokásaik miatt. De így nevezik a többi barcasági magyar falu: Krizba, Apáca, Barcaújfalu, Halmágy és Székelyzsombor lakóit is.

Módosítás dátuma: 2019. szeptember 18. szerda, 05:19 Bővebben...
 

A moldvai csángók

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A moldvai magyarok

Románia keleti tartományában, Moldvában az 1992-es népszámlálás szerint mintegy 250.000 római katolikus él, márpedig ez az itt élő katolikus lakosság magyar eredetű. Ezt a katolikus népességet mind a tudomány, mind a köztudat csángó néven ismeri. A csángó szó a ’kószál’, ’csavarog’, ’vándorol’ jelentésű csang/csáng ige származéka, eszerint tehát a népcsoport neve világosan utal a csángók költöző, telepes mivoltára. A moldvai magyar etnikum azonban sem történeti, sem nyelvészeti, sem néprajzi szempontból nem tekinthető egységesnek.

Módosítás dátuma: 2018. szeptember 03. hétfő, 10:13 Bővebben...
 


7. oldal / 7