Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Mazsolák

Néprajzi érdekességek 5

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi érdekességek 5

Rákosi-címeres hordókulacs Kántor Sándor műhelyéből

Tíz hordóból álló Rákosi-címeres hordókulacs Kántor Sándor műhelyéből. Fotó: Benedek CsabaA hordókulacs 3–10 kicsi, összeragasztott hordócskából álló égetett szeszes ital tárolására használt ólommázas cserépedény. A hordócskákat csövekkel illeszti a fazekas egymásra és egymás mellé oly módon, hogy az építmény körvonalaiban háromszöget alkot. Mindegyik formát egyedileg készítették, általában megrendelésre, és gyakran évszámmal, névvel látta el mestere. Első fennmaradt emlékei a 18–19. sz. fordulójáról valók (pl. Nagyszalonta, 1790; Hódmezővásárhely, 1813; Ják, 1824). Képünkön Kántor Sándor műhelyéből láthatunk egy rendkívül ritka darabot, mely tíz apró hordócskából áll, és alulról a második sor középső hordóján egy Rákosi-címer éktelenkedik. Ez a tárgy a karcagi Kántor Sándor fazekasházban található (5300 Karcag, Erkel Ferenc utca 1.), melyet a Györffy István Nagykun Múzeum üzemeltet. A mesterről írt kiadványokban nem találkozunk vele. A képünkön látható hordókulacs páratlan érdekessége múltunknak.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 05. péntek, 17:58 Bővebben...
 

Néprajzi érdekességek 4

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi érdekességek 4

Hajdúszoboszlói emlék, karcagi kun pohár

Hajdúszoboszlói emlék, Cserépfalu, 2015. Benedek Csaba fotójaA felvételen látható kun pohár Cserépfalun egy vendégszobában található, talpán "Hajdúszoboszlói emlék" felirattal. Feltűnő jelenség, hiszen mit kereshet egy kun pohár Hajdúszoboszlón? Az ivóedény jellegzetes formájú, a szájától közepéig beszűkül, majd talpáig ismét kiszélesedik. Eredetileg ez a lovas életformára emlékeztető alak azért volt így kitalálva, hogy középen megkötve a kaftánt összefogó övre lehessen akasztani. A népi kultúrában azonban ez nem kellett, így füllel látták el az edényt. Díszítését tekintve hasonlóságot mutat a tiszafüredi kerámiákkal, ami nem véletlen, hiszen a karcagi kerámiák mind színvilágukban, mind motívumkincsükben abból táplálkoznak. A nevezett tárgy a Kántor Sándor hagyományokat követi, szépen megmunkált darab. Egyetlen furcsasága csupán a karcagi lét összepárosítása a hajdúszoboszlói emlékkel. Nagy valószínűséggel vagy a Karcagi Fazekas Szövetkezet vagy valamelyik helyi mester készíthette megrendelésre.

Irodalom:

Domanovszky György: Kántor Sándor, Budapest, 1977.

Nagy Molnár Miklós: Népi kerámia a Nagykunságban, Karcag, 2007.

Füvessy Anikó: Válogatot kerámiatanulmányok (1979-2005). Az Alföld népi fazekassága, Szolnok, 2005.

Módosítás dátuma: 2016. január 05. kedd, 15:18
 

Néprajzi érdekességek 3

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi érdekességek 3

Esztergagép tokmányából karácsonyfatalp

Esztergagép tokmányából készült karácsonfatalp, Kengyel, Árvai János fotója, 2015.A népi kultúra egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy szemetet úgyszólván nem termel. A hulladékgazdálkodás mai problémái nem jelentkeztek abban az időben, mikor mindent újrahasznosítottak, a tárgyakat végső elhasználódásukig újra és újra felhasználták. Korábban ha már nem volt jó egy munkaeszköz, használati tárgy semmire, feltüzelték vagy feltöltötték vele az árkokat, beleszórták a patakba. Szinte mindannyian emlékszünk, hogy a kosarat kilyukadása esetén tyúkültetésre használták vagy a tulipános ládát szerzámok, gabona tárolására fogták be. Mai korunkban számos munkaeszközöt rögtönöznek műanyagból, diszperzites vödröt használnak gyümölcszedésre, pillepalackot tölcsérnek, de a végtelenségig lehetne folytatni a sort. Jézus Krisztus születését ünnepelve karácsonykor szinte mindenki találkozik a karácsonyfaállítás alkalmával azzal a nehézséggel, hogy a fa eldőlhet. Egyesek kikötik, mások körbetámasztják a fenyőfát. Nem így Árvai János (szül: 1957.), aki erre a célra egy esztergagép tokmányt használt. Az ötlet több okból kifolyólag is zseniális: könnyen utánállítható, nehéz, 50 kg súlyú így játszva tartja meg a fát. A remek ötletet fia is továbbvitte, így ma már ő állítja bele a karácsonyfát Kengyelen. Köszönjük a fotót Árvai Jánosnak!

Irodalom:

Benedek Csaba: Tárgyaink utóélete. Régi és modern anyagok újrahasznosítása napjaink társadalmában In: TISICUM XXII. 2013. (szerk: Gulyás Katalin, Horváth László, Kaposvári Gyöngyi)

Módosítás dátuma: 2016. december 25. vasárnap, 11:41
 

Néprajzi érdekességek 2

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi érdekességek 2

Edényfogó kesztyű Egerszalókról

Egerszalók felirattal ellátott  kalocsai mintát utánzó edényfogó, Szolnok, 2015. Benedek Csaba felvételeA népművészet kifejezés a paraszti kultúrában ismeretlen, a tudomány hívta életre, hogy a különösen szépnek tartott, művészien, gondosan megmunkált, szemre tetszetős, ünnepi eszközöket megkülönböztesse a minden nap használtaktól, az egyszerűbbektől (díszítés nélküliektől). A népi kultúrában a tárgyak ilyen jellegű osztályozása nem létezik, nem különítik el őket használóik ezen kritériumok szerint. A képen látható edényfogót egy szolnoki háztartásban vettem észre. A kesztyű matyószerű motívuma mellett az Egerszalók felirat olvasható, mely az üdülőhelyeken vásárfiába árusított ajándéktárgyak tipikus példája. A kereskedő (kitaláló) ebben az esetben nem foglalkozott az adott tárgy hitelességének kérdésével, a lényeg számára egy új termék létrehozatala, a bevétel növelése volt. Így jöhetett létre eme rendkívül érdekes (hagyományokat nem követő) edényfogó, melyet egy egészen más vidék motívumkincsének felhasználásával hoztak létre. A gondolatmenet érthető, egy népszerű mintát rámásolni egy mai használati eszközre, s máris eladható terméket állítottunk elő. Érdekes lenne megvizsgálni ilyen tárgyak esetében, vajon az adott faluközösség lakói mit szólnak mindehhez? Magukénak tartják-e az ilyen kezdeményezeseket, tudnak-e egyáltalán róla? Ugyanakkor izgalmas lehet az is, mit gondolnak az ilyen "másolásról" azon települések, ahonnan a mintákat kölcsönözték?

Módosítás dátuma: 2015. november 11. szerda, 19:56
 

Néprajzi érdekességek 1

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Néprajzi érdekességek 1

Méregdrága luxusautó helyett traktor

Traktoros lagzi a szolnoki városházán, Szolnok, 2015. augusztus 22. Csik Endre fotójaÚj sorozatot indítunk honlapunkon a fenti címmel, melyben olyan jelenségeket, tárgyakat, eseményeket mutatunk be, amik valamilyen okból érdeklődésre tarthatnak számot a néprajz iránt érdeklődők körében. Első érdekességünk a lakodalom témakörébe illik. Tudjuk, a házasság, lagzi sokszor túlzott erőfeszítést, anyagi terhet jelent a család számára, mindenből a legjobbat igyekszünk ilyenkor bemutatni, felvonultatni. Amennyiben nincs megfelelően drága és szép autónk, az ifjú párnak rokonok vagy autókereskedések kölcsönöznek ilyet. Számos esetben túlzásba esnek ilyenkor az emberek, méregdrága sportkocsikat, óriási limuzinokat bérelnek. Nem úgy a képen látható család, akik nem hogy nem titkolták mezőgazdasági munkájukat, egyenesen büszkék voltak rá. A házasságkötő irodába Szolnokon (a városházán) traktorral utaztak, a járművet pedig kint várakoztatták a ceremónia végéig (engedélyt kellett a behajtásra kérni). Aki persze tisztában van egy ilyen mezőgazdasági gép árával, az tudja, egy nagyon menőnek számító luxus sportkocsi sem kerül többe egy jó traktornál.

Módosítás dátuma: 2015. október 29. csütörtök, 12:48
 


2. oldal / 10