Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap Mazsolák

Hencidától Bonchidáig

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Hencidától Bonchidáig

Általános iskola harmadik osztályában történt meg velem, hogy matematika órán szöveges feladatot kellett megoldanunk. Szó szerint már nem tudom visszaidézni a megoldandó példát, de arról volt szó, hogy Hencidától Bonchidáig az út ennyi és ennyi kilométer. Természetesen engem a matek óra feladata egyáltalában nem érdekelt, annál inkább az, hogy a két település vajon hol található. Rögtön jelentkeztem is, s feltettem kérdésem a tanárnéninek. Azonnal lehordott a sárga földig, hogy tudniillik a matematika példáknak nem ez a lényege, majd felállított az órán s hangosan kiröhögtetett a többiekkel, miszerint én annyira hülye vagyok, még azt sem tudom, a két település csak a mesében létezik. Soha életemben nem fogom elfelejteni azt a megaláztatást, ami akkor ért, máig beleégett a lelkembe a kínos esemény. Drága Benedek nagyapám mondotta mindig: "Ezt az országot a suszterek és a tanárok baszták el." -utalva arra, hogy közülük sokan párttagok voltak, az öreg pedig 11 év hadifogság és börtön után rettentő mód gyűlölte "ezeket". Azóta néprajkutató lettem, s már pontosan tudom, hogy Hencida csonka Biharban, Bonchida pedig az egykori Kolozs megyében fekszik.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:31
 

Toldi Miklós életpálya modellje

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Toldi Miklós életpálya modellje

Az úgynevezett tömegkommunikációs fórumokon pár éve, hogy felbukkant egy rejtélyes fogalom, óriási karriert futott be: életpálya modell. Eleddig azt sem tudtuk, hogy a világon van, ma pedig megtudjuk, hogy nélküle nem tanácsos tűzoltóvá, orvossá, tanárrá, jogásszá, köztisztviselővé, utcaseprővé, gépkocsivezetővé, úszómesterré, gazdálkodóvá válni. Elkészítése felelősségteljes, körültekintő, alapos és elmélyült tudományos munkát igényel. Valaha, amikor a világ folyását nem a tudomány terelte megtervezett mederbe, az emberek életpálya modell híján vakon vágtak neki az életnek, s eltévedt lovasként tévelyeghettek bozótjában.

Módosítás dátuma: 2016. január 16. szombat, 09:51 Bővebben...
 

Utópia a mai múzeumi kiállításokról

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Utópia a mai múzeumi kiállításokról

Sajnálatos, hogy a sors nem adta meg nekem azt a lehetőséget, hogy a múzeumban tovább dolgozhassak. Így nem érhettem meg azt a fordulatot, mely a patinás intézmény kapuit szélesre tárta az érdeklődő nagyközönség előtt. A muzeológusok olykor még éjjel is, élőszóval, szakszerűen és vidáman vezetik teremről-teremre a népet, vagy az óvodások közé kuporodva homokból sütnek-főznek nekik népi ételeket, s maguk hajtogatta papírcsákóban, kenderkóc bajusszal verseket idézve, dalokat dúdolva nevetgélnek önfeledten. Csak néhány dolgot említettem, hisz én át sem látom múltunk felidézési módjának számtalan számát, az élmény- és korszerű tudományos ismeretterjesztés modern módozatait. Hajdanában, az én időmben még egészen másként muzeológoskodtunk. Ám ne vegyék szerénytelenségnek, ha néhány megjegyzésre ragadtatom magamat. Néha jó az öreg a háznál.

Módosítás dátuma: 2011. július 21. csütörtök, 05:57 Bővebben...
 

Kik a kolozsvári hóstátiak?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Kik a kolozsvári hóstátiak?

Magát a Hóstát szót is különféleképpen értelmezték a Kolozsvár leírásával foglalkozó szerzők: volt, aki a német Hochstadt, volt, aki a Vorstadt szóból eredeztette, míg nyelvészeink tisztázták, hogy a „Hofstat” nagy területen használatos nyelvjárási szó. Olyan telket jelöl, amelyen lakóház és major (állattartó gazdaság) áll illetve állhat. A középkori Magyarország és Erdély több városában használták a szót ’külső városrész, külváros’ értelemben: kolozsvári és gyulafehérvári Hóstát, egri hóstya, kassai hóstát stb.

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:05 Bővebben...
 

A budi (árnyékszék)

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Az ülőkés árnyékszék első nyoma hazánkban

Budi, Cserépfalu, 2015. Benedek Csaba fotójaTrócsányi Zoltán "Magyar régiségek és furcsaságok" című könyvében említi az ülőkés árnyékszék (budi) első hazai előfordulását, mely a Szamota-Zolnai-féle Magyar Oklevélszótárban a polc címszó alatt található. "1429 Georgius Polczonzaro dictus (Múz. Rhédey)". A szerző így ír a nevezetes csúfnév (ragadványnév) kapcsán:

"Az ősmagyar harcos, ha némi kényelmet akart szerezni magának e téren, dárdáját a földbe ütötte és abba kapaszkodott meg. Később a ház mögött két karót vertek a földbe és ezt már felülmúlhatatlan kényelmi eszköznek tekintették. Bizonyára megcsodálták hát és kinevették György urat, aki dolgát elvégezni - a nyugati divatot követve - "polczra" ült."

Forrás: Trócsányi Zoltán: Magyar régiségek és furcsaságok. Zrínyi Nyomda, 1987. 37-38. oldal

Módosítás dátuma: 2015. május 20. szerda, 06:12
 


10. oldal / 10