Isten hozta!

Kárpát-medence Isten ölelése!

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs változásaiból az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi változásainak kontextusában

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs változásaiból az utóbbi évtizedek gazdasági-társadalmi változásainak kontextusában

Elnök úr, engedje meg, hogy a kiszabott idő indítása előtt három pontosítást megejthessek.

– Előadásom kulcsszava a „változás”, összhangban a kongresszus vezér-gondolatával,

– Adatközlőim idézett szövegeiben előfordul néhány triviális kifejezés, amit nem mellőzhetek, mert akkor a változás gondolatát is megsérteném a tárgyalandó kérdéskör egy felületén, hisz maga a szóhasználat is jelzi azt a társadalmi szintű mutációt, amit a címben megfogalmaztam. Adatközlőim tőlem bocsánatot kértek ezekért, hiányukban én ugyanazt teszem Önökkel szemben.

– Előadásom a paraszti társadalom intim világába nyújt, ha kis résen is, betekintést.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 30. kedd, 09:21 Bővebben...
 

Háztartás nélküli család

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

A háztartás nélküli család

1. 2009. őszén ezen a helyen „Értékvesztés” címmel tartott előadásomat ezekkel a mondatokkal zártam:

„A továbbiakban, azaz a kutatási program végéig szeretnék csapatot szervezni, akik velem egyetértve, de velem polemizálva is elhivatottan feltárják mai létünk neuralgikus pontját: a nő régi-új szerepét a jelen valóság és a jövő tükrében; a háztartások természetének, funkciójának és tisztázásának érdekében; a Tiszazug és az ország újjáépítésének jegyében.”

Sajnos egészségi állapotom nem engedte, hogy csapatot szervezzek, ám a megjelölt feladatot fontossága miatt megkíséreltem magam megoldani, legalább a tiszazugi falvakban kimozdítani álló helyzetéből ezt a kérdést és közügyet.

A rendelkezésre álló rövid időben részletekbe nem bocsátkozhatom. Vizsgálataim lényegét mutathatom csak be, azt is jóformán egy szempontból.

2. A magyar tudományos szakirodalomban meglehetősen régi téma a háztartás kutatása. Szoros összefüggés van, s átfedi a hozzá hasonló, vele csaknem azonosnak vett családkutatást. A családi gazdaság, a családüzem, a háztartás, mint az életközösség és a családüzem önálló ágazata, része állandóan keveredik. Már Apáczai Csere János Enciklopédiájában így van ez, s később is alig szétválasztható. A legtisztábban véleményem szerint N. Nagyváthy János „A magyar házi Gazdasszony” című gyakorlati célokat szolgáló, 1820-ban megjelent műve írja körül és le, a háztartás fogalmát, határozza meg helyét a földművelő gazdaságon belül. Ha mellé helyezzük három évtizeddel korábban írt művét, „A szorgalmas mezei gazdát”, amely a gazda feladatainak szemszögéből írja le a nemesi gazdaságot és gazdálkodást, kész üzemszervezeti modellt kapunk. A telkes vagy résztelkes jobbágyok korabeli családi üzemszerkezetét, gazdaságát is ekként kell nagyjából elképzelni. Ebbe azonban most ne menjünk bele. A szorosan vett tudományos irodalmat áttekintve megállapíthatjuk, hogy leghatározottabban és legpontosabban a statisztika határozza meg és írja körül a háztartás fogalmát gyakorlati céllal, s különíti is el a családtól. Célja az adózó egységek pontos felmérése, s emiatt tiszta és áttekinthető, könnyen alkalmazható fogalmakra volt szüksége. Nem véletlen, hogy később a történészeknek az a nemzedéke, amely a magyar tudományos gyakorlatban a francia Annales kör módszerét honosította meg hazánkban széles körben, a történeti statisztikát művelte (Andorka Rudolf, Kovács Zoltán, Benda Gyula, Faragó Tamás, Tóth Zoltán, Kövér György, Gyáni Gábor – általában a későbbi Hajnal István Körben tömörülők). Sőt többeknek a KSH volt első munkahelye is.

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 18. csütörtök, 20:18 Bővebben...
 

Idegenek a Tiszazugban

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Idegenek a Tiszazugban[1]

A beilleszkedés körülményeinek vizsgálata a tiszazugi falvakban

A 2006-ban Szabó László kezdeményezésére újraindult Tiszazug-kutatás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a vizsgált területen "lezajlott és jelenleg is tartó társadalmi, gazdasági mentális, kulturális folyamatokat elemezze és értelmezze".[2]

Nem előzmények nélkül kezdte el kutatócsoportunk a gyűjtést, a hetvenes években már jelentős terepmunka zajlott ezen a vidéken Pócs Éva, Szabó László, Bellon Tibor, Barna Gábor, Botka János s mások közreműködésével. Számos publikáció készült a falvakról, monográfia is született Csépáról, de a tájegység teljes feldolgozása elmaradt.[3] A mostani gyűjtésnek tehát elsősorban az elmaradt adatok beszerzése, feldolgozása és megjelentetése a feladata. Mindezek mellett program is indult annak érdekében, hogy a "Peremlétből" elmozduljanak a hajdan jól működő közösségek: "A kistelepülések alkotta kistérségek legnagyobb kihívása az ezredfordulón a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás, a hátrányok felszámolására való törekvés. A települések alkalmazkodóképességét nagyban befolyásolja a helyi társadalom megváltozott szerkezete, kapcsolódásuk jellege. A jelenkori kutatások szükségességét indokolja az a társadalmi érdek, hogy a vidék falvainak értékleltára elkészüljön, mindez segítse a tervezést, a társadalom fejlődésének irányát és ütemét. A hagyományok feltárása, azok ápolása, az identitás megőrzése, a hagyományokon alapuló gazdálkodás, a táj- és természetismeret, örökölt értékrend és ezek feltárása a mai viszonyok között mindnyájunk érdeke."[4]

 

Módosítás dátuma: 2011. június 30. csütörtök, 09:38 Bővebben...
 

Mit tehetünk a Tiszazug idegenforgalma érdekében?

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Keserű bevezető – avagy miről is maradunk le?

2009. 06. 11. Szabó László Tanár Úr előadást tart Kunszentmártonban a Tiszazugról. Benedek Csaba fotójaA "Vészhelyzet a Tiszazugban" című írásomat 2009. Szent György napján fejeztem be, akkor, amikor Magyarország gazdasági és politikai bajai egyik legválságosabb korszakát éltük. A már akkor elindult "PEREMLÉTBEN?" nevű OTKA támogatta kutatásunk égisze alatt voltam bátor meghirdetni egy előadást Kunszentmártonban, s ide az egyes tiszazugi települések vezetőit, prominens személyeit is meghívni. Kevesen éltek a lehetőséggel. S akik ott voltak, s hozzá is szóltak, lényegében filosz okoskodásnak vették mondandómat és arról beszéltek, miért nem lehet ezt megtenni vagy ezekből realizálni valamit.

Módosítás dátuma: 2015. július 05. vasárnap, 07:47 Bővebben...
 

Orbán Balázs: Székelyföld

E-mail Nyomtatás PDF
IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.hu

Orbán Balázs: Székelyföld

A képre kattintva több fotót is megtekinthet !Orbán Balázs kiváló munkája a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető.

Kattintson ide!

Érdemes a felkeresett falvakat s városokat összehasonlítani a mai állapotokkal!

Ezen kívül Orbán Balázsról is számos írás kering az interneten. A következő oldal összegyűjtött ezekből néhányat:

Klikk ide!

Forgassák haszonnal! A fotóra kattintva most is több képet megtekinthet!

 

Módosítás dátuma: 2016. október 01. szombat, 05:40
 


10. oldal / 11