Kedves Olvasóink!

Erdélyi gyűjtésünk sikeresen zárult, épségben, egészségben tértünk vissza csonka hazánkba. Utunk során 2920 db fényképfelvételt készítettünk több mint 80 településen az Erdélyi barangolások cd-romhoz. A korábbi képekkel együtt így jóval 3000 felett van a fotóanyagunk ehhez a kiadványhoz, ami azt eredményezte, hogy cd-rom helyett dvd-rom formátumban kell gondolkodnunk. A fényképek adatolása jelenleg is folyamatban van. Rendkívüli szerencsénkre egy kiváló fotográfus is elkísért bennünket utazásunkra, Antal Tamás, aki rendelkezésünkre bocsájtotta felvételeit készülő munkánkhoz. Néhány életképet itt közlünk, hogy betekinthessenek a képanyagba.

MEGNÉZEM

Ajánljuk továbbá tegnap feltöltött tanulmányainkat, különösképpen az Anekdoták néprajzosokról 53 címmel fémjelzett írást, mely tökéletesen mutatja be, mit gondolunk mi a népi kultúráról és a néprajztudományról.

Köszönjük kitartó érdeklődésüket, és folyamatos támogatásukat!

Isten tartsa meg Önöket!

szerkesztők

Anatóliai török állatmesék

A Nagykunság lakói ma is büszkén vállalják származásukat, ápolják hagyományaikat, magukat kunoknak, ugyanakkor magyaroknak is tekintik. A török népekkel való rokonságot mind intézményesen, mind a napi életben sokszorosan megélik. A kun eredet számos nagy tudóst indított el útjára, főként a nyelv-, a történet- és a néprajztudomány művelése felé. Karcag városa különösen sok tudóssal büszkélkedhet. Györffy István, Györffy György, Németh Gyula, Gaál László, Mándoki Kongur István Kelet vonzásában éltek. Nem apadt ki ez a termékeny forrás ma sem. Bartha Julianna néprajzkutatót is a nyelv vonzotta, öntevékenyen tanult meg törökül, hogy aztán eljusson előbb Anatóliába, majd Közép-Ázsiába. Tanulmányútjait kisebb-nagyobb tudományos és ismeretterjesztő cikkek, önálló művek, útikönyvek, egyetemi előadások, kiállítások jelzik. Írásai, gazdagon illusztrált munkái a kunsági lakosokat, a Kelet sajátos világával ismerkedni akarókat biztosan kalauzolják el a számunkra különös világban. Az ismeretek megszerzését nem lehet eléggé korán elkezdeni. Bartha Júlia gondolt arra is, hogy a mesék világa élményszerűen vezetheti el már gyermekkorban e csodálatos világba, amely épp e műfajban a magyar népmesék világához igen közel áll, szinte összemosódik.

MEGHALT MOLNÁR ISTVÁN (1924-2011)

Július 6-án helyezték örök nyugalomra Molnár István tanár urat a jászszentandrási temetőben. Ha nagyon meg akarjuk tisztelni, akkor nem tanár úrnak, hanem néptanítónak nevezném. Ennél szebb és rangosabb címet nem adhatunk neki. Élete folyamán több diplomát szerzett, számos tanfolyamot végzett, szervezett és tartott maga is továbbképzéseket, előadásokat, viselt társadalmi megbízatásokat, szólították tanító és tanár úrnak, igazgató úrnak, elnök úrnak, tekintették tanítónak, tanárnak, népművelőnek, néprajzi gyűjtőnek, közéleti embernek, nótafának, társasági embernek, kapott elismeréseket, díjakat, végzett tudományos munkát, tanulmányai, könyvei jelentek meg, mégis igazában természete és belső elhivatottsága miatt vérbeli néptanító maradt, az, aki a rábízott közösséget jóra, szépre, igazra tanítja, neveli. Élete végéig első tanyai tanítója példáját követte.

Változtatások az oldalon

Kedves Barátaink, Olvasóink és Dalnoktársaink!

A program, melyben eddig dolgoztunk rendkívül nehézkesnek bizonyult számunkra, ezért kicsit módosítottunk a rendszerünkön. Írásainkat három fő szekcióba (így nevezi a joomla a fő kategóriákat) soroltuk, tárgyi-, szellemi-, s társadalomnéprajzba. Ezen belül olyan kategóriákat adtunk meg, melyek sokkal jobban részletezik három részterületét szeretett szakmánknak. Sajnos a rendszer nem engedi, hogy tovább bontsuk alkategóriáinkat, ezért a gazdálkodást sem tudjuk tovább tagolni, együtt kerül bemutatásra az ősmesterségek, a fölművelés, állattartás. Kompromisszumot kellett kötnünk, s alkalmazkodtunk az ingyenes, készen kapott programhoz. Ezek a fejléc alatt láthatóak vízszintes elrendezésen.

Nagy Molnár Miklós: Népi kerámia a Nagykunságban. Karcag, 2007.

(Megjelent a NKA és Karcag Város Önkormányzata támogatásával)

Készült a Kapitális Kft.-ben, Debrecen. Felelős vezető: Kapusi József

Ünnepi pillanatokat éltem át, midőn kezembe vettem Nagy Molnár Miklós ízléses kivitelezésű kismonográfiáját. Hosszú idő után beteljesedett valami. Valami fontos a helyére került. Olyan ez, mint mikor a boltív legdíszesebb középső boltkövét a helyére illesztik. Ezzel a munkával lett igazán teljessé a magyar népművészet egyik legrangosabb, a Nagy Magyar Alföldön kivirágzott népművészeti műfaj (mázas kerámia) képe. A Debrecen, Szeged, Vásárhely, Tiszafüred, Mezőcsát mellé méltó kötetet kapott végre Mezőtúr (Karcag) is. A legnagyobb hatású, sajátos stílust kialakító, máig is élő túri fazekas stílus feldolgozásával az egész Alföld fazekas művészetéről alkotott képünk teljessé lett. Mellette befejezést nyert e kötettel az a (belső) sorozat is, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye négy jelentős centrumát egyenértékűen dolgozza fel. Füvessy Anikó a tiszafüredi kerámiáról (1993), Bánkiné Molnár Erzsébet Mezőtúr filiájának számító tószegi fazekasságról (1998) kiadott monográfiái mellé Nagy Molnár Miklós oda helyezte a XIX-XX. századi mezőtúri, illetve a XX. Századi keletkezésű karcagi fazekasművészetről írott könyvét.

Nemzeti jelképek Szolnok megyében

A Felemelő Század programsorozat keretében "A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek" címmel nyílt kiállítás Kisújszálláson a Helytörténeti Gyűjteményben (Morgó) 2011. június 17-én. A tárlatot Dr. Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató nyitotta meg, s a magyar nép nemzeti szimbólumairól tartott előadást az érdeklődő közönségnek. A tárgyak java részét a megye múzeumainak gyűjteményeiből, valamint magángyűjtőktől válogatták össze a rendezők: Benedek Csaba, Tarczali Anikó és Szakadáti Orsolya. A kiállítás 2011. szeptember 4-ig látogatható.

Szószedet

Kedves Olvasóink!

Terveink közt szerepel egy szószedet kialakítása, melyben az általunk használt alapfogalmakat tisztázzuk. Egy ilyenre tettünk kísérletet itt. Ameddig az oldalhoz kötődő szószedet kialakítása megtörténik, használják a Néprajzi Lexikont! Ha székely tájszavakra kíváncsiak, Sántha Attila által szerkesztett Székely Szótárt is olvasgathatják itt.

Pálinkafőzés

Betegágyamon - ahová egyes vélemények szerint az alkohol mértéktelen fogyasztása juttatott volna - a legkevésbé sem akarok a piálás védelmére kelni, úgyis hiteltelennek ítélnék. Viszontag, szakértő színében sem akarok tetszelegni, egyrészt, mert nem is vagyok az, másfelől azok táborát sem kívánom erősíteni, akik alkoholista színben tüntetnek fel, s betegségem okát ebben látják. Még azt nem vágta senki a fejemhez, hogy sokat dolgoztam, többet, mint talán egészséges lett volna. De hagyjuk Jucit aludni!

Idegenek a Tiszazugban^[1]

A beilleszkedés körülményeinek vizsgálata a tiszazugi falvakban

A 2006-ban Szabó László kezdeményezésére újraindult Tiszazug-kutatás azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a vizsgált területen "lezajlott és jelenleg is tartó társadalmi, gazdasági mentális, kulturális folyamatokat elemezze és értelmezze".^[2]

Nem előzmények nélkül kezdte el kutatócsoportunk a gyűjtést, a hetvenes években már jelentős terepmunka zajlott ezen a vidéken Pócs Éva, Szabó László, Bellon Tibor, Barna Gábor, Botka János s mások közreműködésével. Számos publikáció készült a falvakról, monográfia is született Csépáról, de a tájegység teljes feldolgozása elmaradt.^[3] A mostani gyűjtésnek tehát elsősorban az elmaradt adatok beszerzése, feldolgozása és megjelentetése a feladata. Mindezek mellett program is indult annak érdekében, hogy a "Peremlétből" elmozduljanak a hajdan jól működő közösségek: "A kistelepülések alkotta kistérségek legnagyobb kihívása az ezredfordulón a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás, a hátrányok felszámolására való törekvés. A települések alkalmazkodóképességét nagyban befolyásolja a helyi társadalom megváltozott szerkezete, kapcsolódásuk jellege. A jelenkori kutatások szükségességét indokolja az a társadalmi érdek, hogy a vidék falvainak értékleltára elkészüljön, mindez segítse a tervezést, a társadalom fejlődésének irányát és ütemét. A hagyományok feltárása, azok ápolása, az identitás megőrzése, a hagyományokon alapuló gazdálkodás, a táj- és természetismeret, örökölt értékrend és ezek feltárása a mai viszonyok között mindnyájunk érdeke."^[4]

Egyék a nagyfejűek!

Mióta nyugdíjasként rokkant is lettem (nem rokkantnyugdíjas), a hét köznapjain feleségemmel közösen napi egy délebédet hozatunk. Ez kettőnknek is elég. Mi több, nem kell naponta főzéssel bajlódunk, mosogatnunk, s mozgásszegény életmódunk ellenére nem hízunk el. Néha azért ráfanyalodunk egy kis kiegészítésre, ínyencségre. Azt nem is mondanám, hogy jobbra, mert kunsági szakácsunk igen jól, háziasan, ízletesen főz és meglehetős választék is van. Ha néha főzünk, olyankor váratlan meglepetések érnek bennünket a nyersanyagot illetően. Ezt sajnos nem magunk szerezzük be, hanem többnyire – leszámítva a rokoni segítséget – egy segítőszolgálat munkatársai bonyolítják le.

Anekdoták néprajzkutatókról

Számos adomát gyűjtöttek már kiváló néprajzkutatóink a Kárpát-medence különböző tájegységeiről, azonban máig nem született olyan munka, mely a kutatókról szóló adomákat őrizte volna meg. Néhány éve a Néprajzi Múzeumban Hála József kezdte el ezek gyűjtését, azonban a tervezett kötet még nem látott napvilágot. Szeretnénk csatlakozni a kiváló ötlethez, s néhány történetet közzétenni itt. Sokan hallották már közülünk, s még többen használják az "elfújta a sapkámat a szél" kifejezést. Arra használjuk, ha valaki az adott időre nem készít el valamit, nem csinálja meg a feladatát, nem ér oda valahová. Kevesen tudják azonban, hogy Szabó László néprajzkutatóhoz köthető a jeles mondás. Vele esett meg, hogy nem ért oda, ahová kellett volna, a nevezetes "sapkafújás" miatt. Megtaláltunk egy felvételt azonban a szolnoki Damjanich János Múzeumban, ahol 1989-ben ő maga meséli el a történetet. A felvételt Kozma Károly készítette, a kis részlet vágása és konvertálása Szebenyi Nándor munkája. A helyszín: Szolnok, Vegyi Lakótelep, garázssor. Esemény: disznóvágás. Szereplők: Dr. Szabó László, Szabó Ágnes, ifj. Szabó László és Zsolnay László. A felvételt az alábbi linken tekintheti meg:

MEGNÉZEM

Amennyiben több adomát szeretne látni néprajzosainkról, a Szellemi néprajz szekción belül, az anekdotákra kattintva találja azokat!